A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 1. (Szeged, 1999)

Andrési Pál: Az egyhajuvirág (BULBOCODIUM VERSICOLOR) elterjedése, ökológiai sajátosságai, természetvédelmi problémái

C. Nyírségense - Nyírség Debrecen. Nagyerdő Századunk első évtizedeiben igen sok szakirodalmi adatjelent meg itteni előfordulásról, így Rapaics (1916), Soó (1932). Soó (1942) még előfordulási helyként említi Debrecen „Nagyerdőt". Papp (1989) szerint az egyhajúvirág vélhetően a harmincas évek közepén pusztult ki a Nagyerdőből. 1. Bánk Boros (1932) közleményében fordult először elő az egyhajúvirág Bánki erdei lelőhelye. Jelenleg Bánk település közelében három lelőhelye ismert, amelyeket Papp-Dudás (1989) ismertetett (lásd 12. ábra). 1.1. Bánk - Ludas csárda mögött. 1993 tavaszán Gencsi Zoltánnal a 461/B erdőrészben, tölgyesakácosban 4 tövet, a 462/C erdőrészben, akácosban kb. 50 tövet találtunk. 1.2. Bánk - Monostorpályi rész. Csíkgát után. Papp-Dudás (1989) 27 tövet talált a területen, illetve Bánk más részéről 10 újabb tövet telepítettek át. 1.3. Bánk - Nyárfalapos dűlő Ez a rész ma fokozottan védett terület. Papp-Dudás (1989) szerint ánk más erdeiből (58+3) és a Hosszúpályi-erdőből (Törökmetélő) (42+200+59+31) tő áttelepítve ide, így az eredeti populációval együtt mintegy 850-900 tő található itt. Ez a második legnagyobb nyírségi populáció. Papp László szóbeli közlése alapján ez az egyetlen olyan nyírségi élőhely, ahol együtt fordul elő a tarka sáfránnyal (Crocus reticulatus). 2. Ujléta A Nyírség legnagyobb egyhajúvirág populációja található ezen a lelőhelyen, amelyet Nagy Antalné erdőmérnök fedezett fel (Nagyné 1984). Az egyhajúvirág lelőhelyén Nagyné 1982-ben végzett felmérést (lásd 12.ábra). Ennek során az Ujléta 33/A erdőrészben /lásd 13.ábra/ 130000 tőre becsülte állományát, míg az Ujléta 33/C erdőrészben 28 tőre. Papp-Dudás (1989) 1989 márciusában végzett tőszámlálásakor 5000 tövet számlált. Papp-Dudás (1989) szerint