A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 1. (Szeged, 1999)

Andrési Pál: Az egyhajuvirág (BULBOCODIUM VERSICOLOR) elterjedése, ökológiai sajátosságai, természetvédelmi problémái

Dr. Szalma Elemér szóbeli közlése alapján az eredeti lelőhely közelében két újabb lelőhelye is előkerült. Egy mikropopulációja a védett területen belül (lásd 8. ábra), illetve a védett területtől 400-500 m-re északra egy másik, nagyobb populációja (lásd 8. ábra). Ez utóbbi helyen mintegy 600 tövet számoltak össze. 2. Kelebia A kelebiai előfordulásról először Soó (1973) tesz említést, bár a területről Boros már 1986-ban gyűjtött. Rakonczay (1989) a Duna-Tisza közéből 2 élő állományt említ, mindkettőt Kelebiáról. Kelebiai előfordulását részletesebben Beliczay (1991) ismerteti. Ez az előfordulás az ásotthalmi réttől légvonalban mintegy 10 km-re található (lásd 7. ábra). Az egyhajúvirág a Kelebia 82/B erdőrészben található 0,4 ha-on (11. ábra). Az itteni egyedek fennmaradása a szerencsés véletlenen múlott. A helyi viszonyoknak megfelelően az erdősítést 60-70 cm-es talaj forgatás előzi meg. Ezen mélyforgatás közben az ott lévő növénytársulások részben vagy teljesen elpusztulnának. A terület északi részén, a területet átszelő magasfeszültségű vezeték miatt maradt el a mélyforgatás, így maradhatott fenn az egyhajúvirág, amely az erdőrész déli részéről teljesen eltűnt. Fűz (1992) által végzett tőszámlálás adatai alapján az itteni tőszám 1336 tő. Az itteni állomány érdekessége, hogy a Duna-Tisza közén az egyhajúvirág csak itt fordul elő együtt a tarka sáfránnyal (Crocus reticularis), amely Fűz (1992) által megállapított tőszáma 1724 tő. Dr. Gaskó Béla szóbeli közlésére hivatkozva 1993-ban újabb lelőhely került elő Kelebián, az előző helytől mintegy 5 km-re légvonalban (lásd 7. ábra, jele:2/A). A lelőhely a műút közelében elterülő tó melletti homokpusztán található. Az általa becsült tőszám mintegy 100 tő. 3. Kiskundorozsma 1958 májusban Kiskundorozsma, Nagyszékről gyűjtött Boros Ádám 16 egy hajú virágot (lásd 7. ábra). Másutt irodalmi hivatkozásban sem találtam semmit erről a lelőhelyről. Magam a jelenlegi előfordulást ellenőrizni nem tudtam. Jelenlegi előfordulása kérdéses. 4. Baja Baja környéke növényföldrajzi lag már a Titehcumba tartozik, ám a többi lelőhely viszonylagos közelsége miatt soroltam a Duna-Tisza közébe.