A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 1. (Szeged, 1999)
Varga András: Egy völgy az Andokban
belső felületét gyakran víztiszta néhány milliméteres kvarc kristályok borították, illetve az utolsó hidtrotermás fázis hatásaként piciny kalcitok települtek. Néhány széttört geódában kalcedónt figyeltem meg. A konglomerátumokban gyakran fedezhetöek fel akár 5-10 cm-es tej színű kalcedon illetve kova gumók. A Cochabamba-völgy fő folyója, a Rio Rocha kezdetben kelet-nyugati irányú majd délnek fordul és a Rio Arquével egyesülve Rio Caine-ként folyik tovább. Vízjárása erősen ingadozó, a száraz évszakban legfeljebb pataknak tekinthető, míg az esős évszakban órák alatt métereket emelkedik a vízszintje. Vízgyűjtő területén a lehullott csapadék szinte akadálytalanul képes lefolyni, mivel a hegyoldalakat gyér növényzet borítja illetve gyakran a talajtakaró is hiányzik. A talajképződés folyamata ezen a vidéken csak nagyon lassan valósul meg. (3. kép) Az általunk vizsgált területet északról és nyugatról 3000-5000 m magas hegykoszorú övezi. Ezek déli és keleti oldalain időszakos, a száraz évszakban csaknem kiszáradó folyókat találunk. Közülük is különösen a Rio Viloma, a Rio Chaco, a Rio Llave, és a Rio Tacata játszottak döntő szerepet a völgy feltöltésében. Hasonló hordalékmennyiséget szállító folyómedrek a völgy egyéb pontjain nincsenek. Ez egyértelműen jelzi azt is, hogy a völgynek ez a része kapja a hegyekből lezúduló víz többségét. Nem véletlen e négy időszakos folyó eredethelyén található a két legmagasabb hegylánc, a 4500 m magas Cordillera Mazo Cruz és az 5000 m fölé emelkedő Cordillera del Tunari. A völgyhöz képest ott nagyobb a lehulló csapadék mennyisége, illetve a Cordillera del Tunarit borító állandó hótakaró olvadékvize szintén az említett folyókat táplálja. Az itteni élővizek domináns tulajdonsága a szélsőséges vízhozam. A Rió Llavénél végzett mérések azt mutatják, hogy vízgyűjtő területéről (61 km 2 ) 29 m 3 vizet is képes szállítani percenként a folyó, ami naponta közel 2,5 millió köbméternek felel meg. Kisvíz idején ez az érték nem éri el a 0,5 m 3-t. Az ilyen a vízfolyásokra jellemző, hogy medrük keskeny, mélyen bevágott és nagy esésű. A völgybe kilépve jelentős mértékben csökkenő energiájuk miatt néhány kilométeren belül lerakják hordalékuk döntő részét. A kilépési pont környékén még gyakoriak az 1-3 m átmérőjű görgetegek, de 1 km-rel lejjebb már ez az érték 20-50 cm-re csökken. (4a - 4c. kép) A hordalék nem tartalmaz a mezőgazdaság számára hasznosítható szerves anyagokat, ezeket mesterségesen kell pótolni. Cochabamba éves átlagban 500 mm körüli csapadékot kap decembertől májusig. Decemberben, januárban és februárban a lehullott csapadék mennyisége 130 mm körül mozog. Júliustól októberig nincs, vagy csak rendkívüli esetekben hullik esö. A csapadékmentes időszakban az Amazónia felől érkező esőfelhők nem jutnak át a völgyet övező hegyláncokon. Esetenként ott hó formájában rakják le csapadékterhüket, amelyek olvadéka a mellék völgyek hálózatán keresztül ekkor is eljuttatható a művelhető területekre.
