A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 1. (Szeged, 1999)

Sterbecz István: Megfigyelések a vékonycsőrű Póling (Numenius tenuirostris Vieill., 1817) magyarországi vonulásáról

2. Adatok a táplálkozásról Vizsgálataimat megelőzően a vekonycsoru póling hazai táplálkozásáról mindössze egyetlen irodalmi forrást ismerünk. A Szeged környékén, 1893-ban elejtett példány gyomortartalmából 1 Licinius silphoides és rovartörmelék került elö (Gluck, 1893). A Madártani Intézetben általam vizsgált 4 példány gyűjtési adatai: SzegedFehértó 1948 november 8,Kardoskut 1959 augusztus 3, 1966 szeptember 22 és 1970 június 18. A fehértavi példányt halastóról, a három kardoskutit füvespusztáról gyűjtöttük. Táplálékukat a 3 sz. táblázat ismerteti. Eza szűkös vizsgálati anyag a magyarországi nagy póling (Numenius arquata) gyomortartalmakban talált táplálékösszetételhez hasonló (Nagy-Szijj in: Beretzk et al. 1959, KeveSterbetz 1968). 3. A vonulás időbeni alakulása A vekonycsoru póling magyarországi átvonulásának teljes adatsorából az tűnik ki, hogy a vizsgált 134 év kezdeti időszakában inkább a tavaszi, a jelen században pedig az őszi adatszolgáltatás volt erőteljesebb (Sterbetz, 1992). Ennek magyarázatát a vizivadászatok tilalmi idejének alakulásában találjuk. A 4 sz. táblázatba foglalt adataim szerint éves keresztmetszetben a szeptembertől novemberig nyúló időszak a legmozgalmasabb. Decemberi-januári adatok az áttelelés ritka bizonyítékai. Nagyszénáson 1947 december 3-án, és ugyanott 1948 január 18-án l-l példányt lőttek. A szegediFehértavon 1948 január 1-18 között Dr. Beretzk Péterrel rendszeresen láttunk egy halastavi zátonyon telelő példányt, 15-20 nagy póling (Numenius arquata) társaságában. A Tisza-Maros folyók közötti szikespusztákon a nagy póling júniusi-júliusi vedlő gyülekezését rendszeresen tapasztaljuk. Rendszertani vizsgálatok szerint közöttük a Délkelet-Európa felöl érkező Numenius arguata x N.a. orientális átmeneti forma a leggyakoribb. Típusos N.a. arquata és N.a. orientális alfaj csak elvétve kerül elő (Keve-Sterbetz, 1968). Kardoskuton 1970 június 18-án 1, és 1977 július 28-án 3 vekonycsoru pólingot találtam rosszul repülő, vedlésben lévő nagy pólingok között. A júniusi példány közelre várt be. Elejtése után mindkét szárnyán a másodrendű evezőtollak részleges hiányát lehetett megállapítani. A teljes magyar adatgyűjtemény szerint hazánkban eddig a vedlés időszakát jelentő június hónapban 1 esetben 1, júliusban pedig 5 alkalommal 27 példány fordult elő (Sterbetz, 1992).