A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 1. (Szeged, 1999)

Kőhegyi Mihály – Rékási József: Adatok Észak-Bácska madarainak vonulásához, különös tekintettel a fehér gólya (Ciconia ciconia) ökológiai vizsgálatára

tó, valamint a Kígyós menti legelő és rét környékét, 10 %-ban lucernatáblákat, amelyeket egész nyáron rövid időközökben kaszálnak, 9 %-ban rövidre nyírt füves szegélyeket, 20 %-ban áprilistól-június elejéig a 20 cm-nél alacsonyabb gabonaföldeket, júliustól augusztus végéig a gabonatarlókat s 1 %-ban a szántóföldeket keresik fel. A következőkben a táplálkozási szezon megoszlását mutatjuk be hónapokra bontava. Áprilisban: kb. 60 %-ban a réteket, 30 %-ban a nedves területeket s 10 %ban a füves kultúrterületeket, gabonaföldeket, szántóföldeket keresik fel. Kedvenc táplálkozási helyeik a külterjesen müveit rétek és nedves területek. Megoszlásuk: 90 % külterjes, 10% belterjes művelt terület. Májusban a nedves terület kb. a felére (15%) csökken, a rétek felkeresése 70 %-ra, a gabonaföldek, szántók látogatottsága pedig 15 %-ra emelkedik. Június-júliusban a külterjes rétgazdálkodás 45 %-ra, a gabonaföldek (tarlók) 40 %ra, a kaszálók 15 %-ra tehetők. Augusztusban, de már július végén is kb.80 %-ra emelkedik a belterjes művelésű gabonaföldek, tarlók és 20 %-ra csökken a külterjesen müveit rétgazdálkodás, nedves területek felkeresése. Ekkor a gólyák kevesebb területen gyűjtik össze táplálékukat, de ott hosszabb időt töltenek. Az intenzíven művelt területeket akkor keresik fel, ha a növény 20 cm-nél rövidebb vagy valamilyen betakarítást, talajmüvelést végeznek, mert így könnyebb a zsákmányt felfedezni és elfogni. Ilyenkor közvetlen emberi munkához kötött táplálékszerzésük, a külterjes területek esetében általában független az emberi tevékenységtől. Az áprilisi külterjes növények túlsúlyából fokozatosan válnak emelkedő jelentőségűvé a belterjesen termesztettek májustól, júliustól, majd augusztusban előtérbe kerülnek. Az intenzíven művelést igénylő növények augusztusi túlsúlya a nagyarányú mezőgazdasági munkálatoknak (boronálás, szántás, stb) köszönhető. A tarlók a táplálkozás szempontjából igen nagy jelentőségűek. Táplálékválasztás A táplálékkereső és később fíókákat etető gólyák távcsővel való megfigyelésével jó betekintést nyertünk a gólyák étlapjába. A gólyafiókák gyomortartalma több kérdést vet fel. Mind a köpet, mind a gyomortartalom analízise egymagában hamis képet ad a gólya táplálkozási szokásairól, ezért kell ezt a módszert a szabadtéri megfigyeléssel kiegészíteni. A köpetvizsgálat elsősorban a gólya étrendjét kitevő apró rovarokról ad felvilágosítást, mivel a rovarok kitinpáncélja mindig megmarad, míg a kétéltűek és részben a kisemlősök feloldódhatnak a gólya gyomorsavaiban. Jelen dolgozatunkban a fészekben és a fészkek alatt talált zsákmánymaradványok gyűjtési eredményét adjuk meg a 7. táblázatban. A gólyaköpetek analízisét és