A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 1. (Szeged, 1999)

Kőhegyi Mihály – Rékási József: Adatok Észak-Bácska madarainak vonulásához, különös tekintettel a fehér gólya (Ciconia ciconia) ökológiai vizsgálatára

színjátékoknak, amelyekkel a természet ajándékoz meg bennünket. Ehhez kíván adatot szolgáltatoi szerény munkánk is. B/ A fehér gólya (Ciconia cicoma) ökológiai vizsgálata A tizenhat év alapján teljesebbé tehetjük az ötévenként végzett gólyacenzus felmérési eredményeit. Egy kisebb terület gólyaállományának folyamatos megfigyelése sok adattal gazdagítja a populáció-dinamikai vizsgálatokat. Az évenként más-más erősséggel ható tényezők alapvetően befolyásolják a vizsgált terület gólyaállományának alakulását. Nevezetesen: a gólyák sikeres érkezése, páralkotásuk, költésük eredménye, a terület időjárási és talajviszonyai. Észak-Bácska gólyaállományának alkalmi vizsgálatát Rékasi (1975, 1979a, 1979b, 1980, 1981, 1982) végezte. Egy évtizedre visszamenő folyamatos megfigyelési adatok feldolgozása Rékasi - Jakab (1984) dolgozatában jelent meg. Jelen dolgozat alapjául szolgáló vizsgálatokat a Duna-Tisza közének déli részén, az ún. Észak-Bácska mintegy 1000 m

2 kilométernyi területén tizenhat év során (1973-1992 közötti időszakban) huszonnyolc helységben végeztük (5. táblázat). A terület csatornákkal behálózott vidék, nyugat felől a Duna határolja (Kőhegyi-Sólymos 1973.). A tengerszínt feletti magassága 110-114 m. A Duna ártéri tája, Baja alluviális síksága vizet át nem eresztő talajtípusai kedveznek a gólyának. Ugyanakkor a homok és csernozjom laza, vízáteresztő talajok, s kedvezőtlenek a költöpárok számára (Jakab, 1991). így pl. a homokos talajú Bácsszőlösön egyáltalán nem fészkelt gólya a tizenhat év alatt, és az utolsó öt-hat évben a nagyrészt homokos talajú Csikéria, Kunbaja helységekben is megszűnt a fészkelés. Ugyanígy a Mátételke szikes altalajú részeiről is hiányoznak az utóbbi években a költőpárok. A költőállomány évenkénti változásában, a fiókák számában az időjárási- és a hidrológiai viszonyoknak, valamint a csapadék eloszlásának jelentős szerepe van. Az április-május hónapok meleg időjárása kedvez a szaporulatnak. A gólya állományfelvétele mind tudományos, mind gazdasági és természetvédelmi szempontból fontos. Az állomány fel vétel és gyűrűzés során a fészkek koráról is igyekeztünk megbízható adatokat gyűjteni. Tizenhárom helyről van adatunk.