A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 1. (Szeged, 1999)
Kováts Lajos: Az Érmellék madarai, különös tekintettel az Ér mocsarai lecsapolásának ökológiai következményeire
szakmai tájékoztatást megadott, az adatlapok vezetésén, a fészekaljak raktározásán át a nemzetközi kapcsolatainak kialakításáig. Jóllehet Dobay, aki ebben az időben már mind az öt világrészből gyűjtött és akinek az 1930-as években tojásgyűjteménye mintegy 30 ezer tojásból állt, Hangsúlyozta Erdély madarai kutatásának elsőbbrendüségét. Dobay leveleiből viszont az is kiderül, hogy az 1920-as években elvesztett szakmai munkakedvét éppen Andrássy lelkes törekvése hatására nyerte vissza. Végül, Andrássy orvosként és barátként segítette halála előtt, a betegséggel, anyagi gondokkal küzdő, de gyűjteményét áruba nem bocsátó, gyermektelen Dobay Lászlót, majd annak özvegyét. A múlt századi természetkutatók hagyományos gyakorlatának szellemében Andrássy az Ermelleken „mindent", azaz minden a tudomány számára hasznosnak vélt élö és holt anyagot gyűjtött. Míg a tudományos központokban már a múlt század végén kutatók körében gyors ütemben alakult ki a szakmai specializálódás, ezt a „fényűzést" a századunk első felében nem engedhette meg magának a „vidéki" kutató. Ez különösen vonatkoztatható Andrássyra, aki elsősorban hivatalos orvosi gyakorlatát látta el, máig élő hagyományos lelkiismerettel. Másodsorban, felismerve az Érmellék paleontológiái, archeológiai, történelmi, botanikai, faunisztikai és néprajzi értékeit, azaz az Érmellék tudományos kincstár jellegét, a többirányú specializálódásra és a gazdag gyűjtemények feldolgozására nem volt ideje és lehetősége. 1965-ben, Budapesten élö leánya, Dr. Andrássy Kata közvetítésével a Nemzeti Múzeum Állattárának küldött levelében /8/ az alábbiakat írja: „47 éve vagyok orvos Érmihályfalván ... volt időm megismerni a vidéket... tojásgyűjteményemben az itt fészkelő 110 féle madárnak a fészekaljai /tojásai/ megvoltak ... volt több mint 6000 régi pénzem ... saját pénzen végzett ásatásaim eredményeként 4500 archeológiai anyag, a pattintott kökorszaktól kezdve ... a nagyapák által gyűjtött és általam gyarapított 4200 kötetes könyvtáram ... 1958 nyarán elítéltek /politikai vád alapján - a szerző megjegyzése/ vagyonelkobozással". /értsd az összes gyűjteményeket, vonatkozó jegyzeteket, könyvtárat, még az írógépet is - a szerző megjegyzése/. E „magánlevelet" ki kell egészítenem azzal, hogy a fészekaljakra vonatkozó 110 faj, gyűjteményének csupán az Érmeilékre vonatkozó része. A Béczy által feldolgozott Dobay-Andrássy-féle tojásgyűjtemény katalógusának /11/ bevezetőjében az alábbiakat olvashatjuk: „Jóllehet, hazai tevékenysége főleg az Érvölgyén nyilvánult meg, gyűjteményének legnagyobb része külföldi eredetű. ... Erről tanúskodik számos brazíliai, észak-amerikai, indiai, indonéziai és ausztráliai eredetű fészekalj. Kontinensünket főleg közép-, dél- és észak-európai fajok képviselik." Sajnos, ezen fészekaljak száma a jelzett katalógusból nem deríthető ki, mely körülményről később szólok. Gyűjteményei, megfigyelései feldolgozásának, közlésének legnagyobb akadálya éppen a mintegy hét évig tartó fogsága, feljegyzéseinek, gyűjteményeinek az elkobzása, illetve a fogsága alatt megromlott egészségi állapota, megrövidült élete és halál volt. Andrássy az 1950-es évek elejétől kapcsolatban állt a Nagyváradi Múzeum fiatal természetkutató és régész-történész szakembereivel, akiknek figyelmét -