A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 1. (Szeged, 1999)

Kováts Lajos: Az Érmellék madarai, különös tekintettel az Ér mocsarai lecsapolásának ökológiai következményeire

S hogy e letűnt, elzárt, általános kultúrhatásokban mindig késve részesülő, de éppen ezért hagyományőrző környezetben, főleg a múlt században, a műveltség legmagasabb szintjére jutott emberek is teremtek, azt bizonyitja, hogy a mocsárlakó ember is fogékony a magasszmtű műveltség iránt, s született értelmességével, küzdőképes akaratával az általános műveltségnek nemcsak birtokosává lehetett, hanem közössége javára, annak műveltsége fejlesztéséért is eredményesen tevékenykedett. E tény bebizonyítására, időrendi sorrendben, és korántsem hiánytalanul, az Érmellék néhány jeles szülöttét sorolom fel: DOBOS MIHÁLY /Székelyhíd, 1624-1684/ teológiai doktor, református püspök. DIÓSZEGI KIS ISTVÁN /Diószeg, 1635-1698/ teológiai doktor, református püspök. SZENTJÓBI SZABÓ LÁSZLÓ /Ottomány, 1767 - Kufstein, 1795/ magyar jakobinus költő, Batsányi legjobb barátja, a korabeli széppróza egyik legnagyobb művésze, a Martinovics-féle szervezkedés résztvevője. KAZINCZY FERENC /Érsemjén, 1795 - Széphalom, 1831/ író, a korabeli magyar irodalom és nyelvújítás vezéralakja, a MTA rendes tagja. 40.ábra: Kéményen tőr... Érkeserűben - K.L. felv. 1975.