A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 1. (Szeged, 1999)

Jakab Béla: A tojáshéj makro- és mikrostruktúrájának funkciói a költés folyamán

Ennek technológusa a költő madár. Nem tudjuk miként érzékeli a fészek páratartalmát, de viselkedésével szabályozni tudja azt. Ebben domborodik ki a kotlós két feladata: optimális hőmérsékletet biztosítani a tojásnak és szoros tűrési határok közt tartani a fészek levegőjének a páratartalmát. (Rahn 1983). A tojáshéj anyagaival részt vesz a magzat fejlődésében Tangl (1908) kimutatta dolgozatában és a mai szerzők is állítják, hogy a tojáshéj mind szerves, mind szervetlen anyagaival részt vesz a magzat fejlődésében. Ez a Ca tartalom esetében közel 50 %-os (Kiss 1973). Kovács-Fehér fejlődéstana (1966) említi az allantoisz funkciói közt, hogy reszorbeáló szerv is, de csak a tojásfehérje felszívásával kapcsolatban jegyzik ezt meg. A mikrostrukturális héj vizsgálatok nyomán (Schwarz 1957, 1959. 1960, Schönwetter 1960, Jakab 1974.b) állíthatjuk, hogy a Ca reszorbeálása a héjból az allantoisznak köszönhető. A „hogyan" maradéktalan megválaszolása még várat magára, bár Tangl (1908) már közli e kérdést megválaszoló feltételezéseit. A költés után, miután a beszáradt és fellazult hártyakomplexumot eltávolítottuk a héj belső feléről, binokuláris mikroszkóppal vizsgálva azt, jól megkülönböztethetők a mamilláris rétegnek a légkamra régióban (ún. héjsapka) épségben maradt mamiiiái, ugyanakkor a héj allantoisszal érintkező másik régiójában az anyaghiányt mutató kráteresen reszorbeált mamiiiák a köztük húzódó reszorbeált árkokkal (2. kép). A reszorbcíó révén a héjnak e két régiója közt létrejött szilárdságkülönbsége a költés paranatáhs szakaszában további funkcionális jelentőséggel bír a csibe kikelésénél a héj feltörésének megkönnyítésével. Megjegyzés: A kiköltött tojás héjsapka és reszorbeált héjrégiójának mamillárisréteg-beli különbsége az archaeologia területén is új felismeréshez vezetett: Tudniillik e különbség felismerése a héjleleteken, megdönti azt az általános véleményt, hogy a héj lelet minden esetben a teljes egész tojás héj maradványa. A vizsgált honfoglaláskori és középkori leletek mind kiköltött tojások héjmaradványainak bizonyultak (Jakab 1974.b, 1975, 1978, 1979, László Gy. 1988). A magzat légzése a paranatális szakaszban A kikelés zord követelményei több oxigént igényelnek, mint amennyit a diffúziós légzés szolgáltatni tud. Honnan lesz ez a több oxigén? Házi tyúk esetében a csirke kb. a 19. nap folyamán a tojás tompa végén csőrével behatol a légkamrába. Ezt a folyamatot nevezik belső csipogásnak. A belső héjhártyával összenőtt burkok e viszonylag könnyű átszakításakor tér át a csibe tüdőlégzésre: a légkamra légteréből elkezdi szellőztetni a még nem használt tüdejét. Ez lehetővé teszi tüdejének