A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 1. (Szeged, 1999)

Bátyai Jenőné: A liget

Összegzés A tanulmány a Liget létesítésének 140., Erzsébet királyné halálának 100. évfordulójára készült. A szerző néhány tartamilag is önálló egységet alkotó fejezet kivételével időrendi sorrendben ismerteti legnagyobb városi parkunk történetét. A szorosan vett helytörténeti adatokon kívül megismerhetjük a korabeli társasági élet híreit, a tervezésében részt vevő mérnökök életútját és kitér az idős fákkal borított terület ökológiai jelentőségére is. A liget története 1858-ban kezdődött, amikor Reitzenstein Vilmos ezredes katonáival a mintegy 30 holdnyi elhanyagolt bozótos helyén ligetet létesített. A múlt század 60-70-es éveiben ez a park a szegedi polgárok kedvenc szórakozó helyévé vált. Szeged és Újszeged 1880-ban egyesült. A centrális helyzetűvé vált terület rövidesen gyors fejlődésnek indult. A századfordulós évek egészen az I. Világháború kitöréséig a Liget fénykorának tekinthetők.. Kiépült a Vigadó, gyönyörű platánsorokat és rózsaligeteket alakítottak ki. Erzsébet királyné emlékére és Árpádházi szent Erzsébet tiszteletére a Liget Tisza felé eső szegletében 1910-re elkészült az újszegedi római katolikus templom. A plébánia történetét külön fejezet tárgyalja. Az I Világháború, majd az ezt követő szerb megszállás egész Újszegeden hatalmas károkat okozott. A liget sem kerülhette el sorsát.A felújítást az 1920-as évek lején kezdték meg amikor szökőkutat helyeztek el a parkban, kaput és teniszpályát építettek, továbbá pótolták a kivágott fákat. A harmincas években új cukrászda is létesült. A Liget szépsége számos irodalmárt és festőt megihletet. Juhász Gyula és Móra Ferenc is szívesen időzött a vén fák alatt. A védelemre javasolt terület madárfaunája az idős faállománynak és a sűrű aljnövényzetnek köszönhetően meglepően gazdag. Az Avifaunán kívül megismerkedhetünk a park fáival, cserjéivel és védett bogaraival. Különösen a nagy hőscincér /Cerambyx cerdo L./ előfordulása érdemel figyelmet mert ez a faj megyénkben máshol nem fordul elő. Az írást gazdag dokumentatív anyag egészíti ki. Térképeken követhetjük nyomon a városrész fejlődését. A leírtakat korabeli és napjainkban készült fotók teszik érzékletessé.