A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 1. (Szeged, 1999)

Gaskó Béla: Dr. Csongor Győző (1915-1997)

csoport Emlős Madár Hal Kétéltű, hüllő Bogár Lepke Egyéb rovar Csiga, kagyló Virágos növény Virágtalan növény Gerinces ősmaradvány Gerinctelen ősmaradvány Madárfészek, tojás Agancsok, tülkök meghatározott határozatlan (determinált) (indet.) 52 1.150 42 10 5.400 8.854 3.196 18.500 17.000 1.200 45 2.600 2.100 180 500 200 300 600 500 400 Összesen: 60.277 Meghatározott és határozatlan anyag együtt: 2.500 62.777 Az adatokban egyértelműen tükröződnek az 1936 és 1952 közötti áldatlan állapotok. A darabszám ugyanis lényegesen alacsonyabb a Móra (1927, 1936) által megadott (feltehetően az 1920-as évek közepére vonatkoztatható) 73.000-es értéknél. 1954-ben Móczár Lászlóval társszerzőként könyvet ír a tiszavirág rejtélyes életéről (Csongor-Móczár 1954). Történeti szemlélettel megírt munkájuk azóta is a legteljesebb összegzése ennek a témakörnek. Kitér a rovar elterjedésére, az addig megfigyelt és leírt rajzásokra, az állat fejlődésére, továbbá elnevezésére és gazdasági jelentőségére. Érdekes, hogy a középső Tisza szakaszon (Szolnok és Szeged között) mindenhol tömeges kérészeket a népi gyógyászat is felhasználta. Grafikonok foglalják össze a rajzás menetét, annak függését a különböző éghajlati faktoroktól és a Hold fázisaitól. A kiadvány információs értékét emeli, hogy az egyetlen olyan forrásmű, amely még a folyó nagyfokú elszennyeződése előtt készült. Következésképp bármely összehasonlító analízishez korrekt viszonyítási alapul szolgálhat. Móczár Lászlóval több közös cikkük nem készült, ami azért sajnálatos, mert jól kiegészítették egymást. Móczár a taxonómiához és az ökológiához értett, Csongor Győző a történeti felvezetéshez. Ugyanebben az évben elkészült „Szeged és környéke élővilágának alapvető irodalma" c. munkája, amely először kísérli meg összefoglalni ezt a sokrétű, szerteágazó témakört (Csongor 1954/c). Bibliográfiája 261 tételt tartalmaz. Tema-