A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 1. (Szeged, 1999)

Bátyai Jenőné: A liget

A háború és a szerb megszállás Sötét korszak következett a liget életében. A feszült háborús hangulat, az örökké Szegedért tevő Lázár György halála (1915) megállást parancsolt terveknek és elképzeléseknek. Minden háttérbe szorult a köz-, és a magánéletben, s egyetlen tényező vált mindenhatóvá, a háború.

217 Az újszegedi liget a háborús években teljesen elgazdátlanodott. Ami valamikor a város büszkesége volt, a magyar Alföld legszebb kertje, pusztította éretlen suhanc, katona, úriasszony. Nem ápolták, nem locsolták. Szalay főkapitány utasítására 12 rendőr, 2 rendőrtiszt őrizte. A gondozatlanság következtében óriási hernyópusztítás tizedelte a fákat. 1914-ben a kis fehér gyapjaspillék (Lymantria dispar L.), főleg a tölgyfákat lepték meg. Folyamatosan ették a madárcseresznyét, hársat, akácot, szil-, és juharfát, és a bodza-, galagonya-, orgona-, cydonia-, zsidócseresznye-, lonc-, berkenye-, spíreabokrokat is. A platánfán és a rózsabokron is megtelepedett. Csak a kőris-, és nyárfát nem bántotta. A lerágott fák kopáran, feketén álltak, akárcsak télen. 1916. nyarára lomb nélkül maradt Újszeged. Ennek ellenére vasárnap délután a platánsor alatt százával hullámzott a nép. A homokfelhőt eső után sártenger váltotta föl. Az artézi kút fúrása után bűzös pocsolya keletkezett a fasor végén, a villamos végállomásnál, és a szerb konviktus szennyvize bűzös gödröket vájt.

218 A tüzelőfa ínséget akarták enyhíteni, mikor a közkerti bizottság úgy határozott, hogy a liget sűrűn nőtt fáit kivágják, többek között az egy km hosszú három soros pompás platánok középső sorát. A liget szerelmesei Kállay Albert közbenjárását kérték. Az ő nevéhez fűződtek a platánok, melyeket az ő elképzelése alapján telepítettek, s melyekre annyira büszke volt. Le is állíttatta a platánok ritkítását, csak néhány sűrűn benőtt csoportot vágtak ki.

219 A ligeti rendezvények is a háborúval voltak kapcsolatban: 1917. július 1jén honvédnapot tartottak. A békebeli időkre emlékeztető hangulat uralkodott a ligetben. Sátrak, bódék, telve ínyencségekkel. A vurstliban frontkabaré, frontcirkusz, zsákbafutás, lepényevés, lovarda, frontszínház, frontmozi szórakoztatta a jelenlevőket. Mindez a honvédárvák segélyezésére történt. A népünnepély rendezésében részt vett Szeged város társadalma.

220 1918. november 17-én a szerb királyi hadsereg osztaga, - kb. 30 fő - megszállta Újszegedet. Az első csöndes hetek után egyre több jogától fosztották meg a lakosságot. 1919. február 5-én lezárták a hidat, megszűnt az átkelés, Újszegedet Szegedtől elválasztották. A lakosság bénultan vette tudomásul az újabb csapást. A 217 Szeged, 1927. 65. o. 2.8 SzN 1916. ápr. 11., máj. 7., máj. 10. 2.9 Szeged és Vidéke, 1915. dec. 30. 220 SzN 1917. jún. 26.,júl. 1.