A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 1. (Szeged, 1999)

Gaskó Béla: Dr. Csongor Győző (1915-1997)

egyéni munkaprogram szerint 1 „gimnáziumi tanár, 4 órai elfoglaltsággal". A „ter­mészettudományi gyüjtőutakra kiutalt összegek felhasználásáról" készült jelentés aláírásai 2 : Dr. Beretzk Péter egyetemi tanár, MÁV főorvos és Dr. Csongor Gyözö gimnáziumi tanár, beosztott muzeológus. 3 Az utóbbit 1952 február 20.-án nevezik ki a Móra Ferenc Múzeum főállású munkatársává. Beretzk Péter 1952 02. 01-től kapta meg 4 a dr. Bálint Alajos mb. múzeumigazgató által 1950 júniusában kért tiszteletdíjat 5 . Még ebben az évben az örökletét írásban rögzített feltételeinek meg­felelően 25 neves budapesti és szegedi szakember (köztük Kaszab Zoltán és Móc­zár László) bevonásával létrehozták az ország legnagyobb vidéki természettudo­mányos állandó kiállítását a „Fehértó életét". A tudományos tanácsadó testület néhány tagja a rendezésben is aktív részt vállalt. A terjedelmes, részleteiben is nívós forgatókönyv fejezeteit Csongor Győző egységesítette (Csongor 1952). A növényzetet ökológiai és gazdasági szempontokat egyaránt figyelembe véve ko­rábban szokatlan módon, társulásokra lebontva tárgyalták. A természet változásait a Beretzk Péter írásaiból ismert tagolással, évszakok szerint láttatták. A hiányzó dermoplasztikák elkészítése és a diorámák berendezése Visóvölgyi István és Esz­tergályos Lajos preparátorok feladata volt. Valamilyen formában a szegedi múze­um minden egyes dolgozója segítkezett a munkálatokban (Móczár 1952). A kivi­telezés szakképzettséget igénylő részét a Múzeumok és Műemlékek Országos Központja által biztosított ki-állításrendező csoport végezte, Koroknay István irá­nyításával (Móczár 1952). A három teremre kiterjedő kiállítás egyesített alapterü­lete 382 m 2 , ami vidéki viszonylatban szokatlanul nagynak számított. Zádor Anna , a Múzeumok és Műemlékek Országod Központjának osz­tályvezetője dicséretben részesítette Bereck (!) Pétert és Csongor Győzőt „az 1952. évi szegedi kiállítás előkészítésében " végzett mintaszerű munkájáért. 6 A Fehértó élete kiállítás átadását a nagyközönség számára eredetileg a kor hagyományaihoz híven november 7.-re tervezték, de a munkával csak 1952 de­cember 7.-re készültek el. A késedelmet megúszták komoly következmények nél­kül, amit valószínűleg a hatalmas közönségsikernek köszönhettek (Gaskó 1999). A megnyitás utáni hetekben minden korábbi látogatási csúcs megdőlt. December 7. és december 31. között 18.247 érdeklődőt regisztráltak. 7 A kor hangulatát jól érzé­kelteti Sobók Ferencnek a Magyar Nemzet 1953 01. 09.-i számában megjelent írása: „Körülnézünk a termekben. Az öreg szélcserzett arcú parasztok szemében ugyanaz a kíváncsi tudnivágyás csillog, mint a pirosnyakkendős, ködcsípett képű úttörőkében. A kék overallos traktoristalány mellett határvadász olvassa figyelme­sen a feliratokat. " Bálint Alajos (tud. int. osztályvezető, múzeumvezető) 1953 januárjában bejelentett csoportok számára este 19 óráig meghosszabbította a Fehér-tó kiállítás nyitva tartását. 6

Next

/
Thumbnails
Contents