A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 1. (Szeged, 1999)

Bátyai Jenőné: A liget

Erőskövy Antal fölövészmester vezetésével közgyűlést tartott a lövöldéi helyiségben, majd az 1876 aug. 20 - szept. 12 között megrendezett országos ipar-, termény- és állatkiállítás kiállítói és vendégei részére rendeztek programokat

4

' A vendéglőse ekkor a népligetnek Nyári György.

46 1877 május 24-én a Maros a deszki töltést átvágva elöntötte és romba döntötte Újszegedet. A meglevő 111 házból csak 7 maradt épségben. A virágzó vetések, a gyönyörűen díszlő kertek, a népkert tönkrement. Újszeged minden épülete vízben állt. Hová üdülni járt a város lakossága, ott most nagy, mély, szennyes tó lett. A népkert bejáratánál volt egy szigetke, mely partján csónakok állomásoztak és befelé szállították a kíváncsiskodó közönséget, a derékig és koronáig érő vízben.

47 A tragikus év telén elkészültek a töltések, megindult Újszeged rekonstrukciója. A népkertet megnagyobbították, a villatelkek harmadrészét bevonták a népkert területébe, s a bérlőknek a szerződés értelmében minden kárpótlás nélkül föl kellett számolniuk ingatlanukat. Ez az intézkedés aztán maga után vonta, hogy 1894-ben a 20 éves bérleti szerződés után a még meglevő villatelkeket is lerombolták.

48 1878 tavaszán a több éves fakadóvíz, (belvíz,) árvíz nagyon megviselte a népkertet. A sok költséggel és fáradsággal megépített parknak vége. A cserjék sűrűsége eltűnt, a régi sudár fák megtizedelődtek, a liget oly puszta lett, hogy újra kell teremteni. A látványból ítélve, legalább egy évtizedre jósolták rendbetételét. A külső kertecskék is szomorú képet mutattak. Mindent próbáltak megtenni, hogy már az évben használhatóvá legyen a szórakozni vágyó közönség részére. Tisztogatták, új fákat ültettek.

49 Nyár végére, őszre életet varázsoltak a ligetbe, melyet Mikszáth Kálmán is sűrűn fölkeresett. Ekkor kapcsolódott ugyanis be az itt esedékes választási mozgalmakba az "egyesült ellenzék" oldalán. Bejárta a várost, fölkereste a jelesebb polgári családokat is, és erős hangú cikkekben támadta Tisza Kálmánt.

50 1879 március 12-én hajnalban aztán minden eddiginél nagyobb ár zúdult a Tisza jobb partján fekvő városra. Szörnyű pusztítást végezve öntötte el a Tisza mocskos árja. A menekülési hely a földönfutó nép számára egyedül a fahídon keresztül Újszeged, Torontál vármegye felé volt.

51 Az újszegedi népkert közepét és mélyebb területeit is elöntötte a fakadóvíz, s hogy a szabadba vágyó közönség 45 SzH 1876. máj.3, máj. 7, júl. 9, aug. 23. 46 SzH 1876. jún.14. 47 KSzN 1898. márc.29, Pillich K. Újszeged múltja és jelene, Bálint S. Újszeged MFMÉ 1969, SzH 1877. máj.25, jún.3. 48 SzN 1898. márc.29. Pillich K. Újszeged múltja és jelene. 49 SzH 1878. ápr. 17. 50 Szeged tört. 3/2. 1034 o. 51 SzH 1879. márc.8.