A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 1. (Szeged, 1999)

Andrési Pál: Az egyhajuvirág (BULBOCODIUM VERSICOLOR) elterjedése, ökológiai sajátosságai, természetvédelmi problémái

B. Erdő- és mezőgazdálkodás Különösen az erdőgazdálkodás jelentett nagy veszélyt az egyhajúvirágra, hiszen elsősorban erdőssztepp növény. Tikos (1928) szerint Debrecen környékén a flóra, így az egyhajúvirág pusztulását a vákáncsos erdőgazdálkodás is segítette. Dudás (1987) szerint a Debrecen melletti erdőspusztai populációk degradációja már a század eleji „nagy táj átalakításokkal" megkezdődött. A buckaközi nyírvízlaposok, semlyékek csatornázásával erőteljes kiszáradási folyamat indult meg. Ezzel a talajvíz mélyebbre került, a hullámos homokvonulatok kiszáradtak. A véghasználatra jutott homoki és gyöngyvirágos tölgyesek tölgygyei való felújítása gazdaságtalan volt, helyette az igénytelenebb akácot ültették. Ekkor még kézi erővel tuskóztak, és a talaj előkészítés is csak kis mélységben történt. Ezt a növények még kompenzálni tudták. A gépi tuskózás, majd az ezt követő tuskóletolás során a talaj felső, humuszos rétegével együtt a hagymagumók egy része a felszínre kerül és ott elpusztul. Más része a mély forgatás során kerül olyan mélységbe, hogy onnan már a hagymagumó nem képes a vegetatív részeit a felszínre hozni. A talaj előkészítést követő hálózatos csemeteültetés, majd az ezt követő mechanikai és vegyszeres állományápolás mind csökkenti a növény túlélési lehetőségeit. Szerinte az elmúlt évek során így számtalan élőhelyről tűnhetett el végleg az egyhajúvirág. Csapody (1982) szerint termőhelyein a müvelésiág változtatásokat meg kell akadályozni, az agrárkultúra térhódításától meg kell óvni az egyhajúvirágot. C. Egyéb Itt említhető a Beliczay /1991/ által leírt jószáglegeltetés, ami taposással, fölös tápanyagbevitellel jár. Nagyné /1984/ említi, hogy a vaddisznó kitúrja az egyhajúvirág hagymagumóit. 8.2 VÉDETTSÉGE ITTHON ÉS KÜLFÖLDÖN Hazánkban az egyhajúvirág az 1/1982.(111.15.) OKTH számú rendelkezés alapján fokozottan védett faj. Ekkor az eszmei értékét 5000 Ft-ban állapították meg. A 12/1993.(111.31.) KTM rendelettel az eszmei értékét 30000 Ft-ra módosították. A hazai lelőhelyek döntő többsége területileg is védett, illetve a nem védett területek védetté nyilvánítása folyamatban van. Megállapítható, hogy hazánkban az egyhajúvirág védettsége megfelelő.