A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 6. (Szeged, 2008)

Szűcs Judit: Ártéri és hullámtéri haszonvételek, gazdálkodás Csongrád határában

A tágabb tájon, a szegvári Úsztatói majorban 1875-ben megtelepedett bolgárkertészek Szentes határába

83

, majd Csongrádra is átjöttek ún. árasztásos kertészet feltételeit keresve. A Kisrétben, a Szántai család földjén, a Bökényben és a Mámai-rétben kezdtek zöldséget termelni a 20. század első felében. Szőrfi Mihály szerint Csucsko Marinov Urban bolgár kertész az első négyöles út sarkán, két kút elfolyó, meleg vizét felhasználva hozott létre rövid ideig működő kertészetet. A bökényi árokból (a Szent János nevű és a bel(ső)városi artézi kutak vizét elvezető árok) vödörrel egy állványra tett teknőbe merte a vizet, a víz a teknő végén kialakított nyíláson jutott az öntözőcsatornába. Csongrád és Szentes határán, a Kis-Tisza-szigeten a Gólya család a 20. század első felében ártéri gazdálkodást (szőlő, vetemény, szőlő, gyümölcsös, méhészet) folytatott.

84 A Körös-toroki átkelőhely utolsó révésze családjával 1963-tól 1980-ig, a Csongrád-Szentes közúti híd átadásáig nyaranta, a szentesi oldalon lakott egy magaslatra épített házban. A hullámtérben kisebb gazdaságot alakított ki, baromfit, tehenet tartottak, szabadtéri főzéshez gallyat szedtek.

85 A fenti tanulmányban az ármentesítés előtti korszakot a történeti tanulmányok számbavételével, adataik értelmezésével mutattam be. A helyi levéltári források feltárását később tervezem. Hiányát, szükségességét a nagytájról készült összefoglaló munka is igazolja.

86 A szabályozás utáni kisparaszti gazdálkodást recens anyag alapján mutattam be, bár a szóbeli gyűjtés lehetősége már lassan teljesen megszűnik. A vizek partjához kötődő paraszti méhészkedést korábban önálló cikkben közöltem. Az ártéri haszonvételek, gazdálkodás fentiekben nem tárgyalt területei, valamint a halászat és a vízi szállítás feldolgozására ezután kerül sor. IRODALOM ANDRÁSFALVY Bertalan 1973 A Sárköz ősi ártéri gazdálkodása. Vízügyi Történeti Füzetek 6. Budapest. 2001 Gyümölcskultúra. In: Paládi-Kovács Attila (föszerk.): Magyar néprajz. II. Gazdálkodás. 493-527. Budapest. BARTA Gábor 2000 Csongrád története a középkorban és a hódoltság idején. Oppidum - Csongrád 2000. 1961. Csongrád. BARTA László 1997 A legelőelkülönítés és örökváltság Csongrádon. Oppidum - Csongrád 1997. 19-34. Csongrád. BALASSA Iván 1960 A magyar kukorica. Néprajzi tanulmány. Budapest. BÉL Mátyás 1984 Csongrád és Csanád megye leírása. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1980/81-2. Szeged. BELLON Tibor 1981- A köles termesztése és keleti párhuzamai. Ethnographia XCII: 233-258. Czibulya 1987. 11-12., 101-104., Mód 2003. 25-35. Szűcs J. 2006. 275-286. Szűcs J. 2005 ./1 87-90. Dóka 1982. 277-303. SzűcsJ. 2004.134-145.