A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 6. (Szeged, 2008)

Mód László: Az ifjúsági csoportkultúrák múzeumi reprezentációjának lehetőségei

mezték. A birminghami kutatócsoport tevékenységével kapcsolatban több kritikai észrevétel is felmerült, amelyek közül az egyik azt hangoztatta, hogy a kutatók többsége nem igazán vette figyelembe a fiatalok beszámolóit, véleményét. Nem voltak kíváncsiak arra, hogy az adott szubkultúráról miképp vélekednek azok, akik részt vesznek benne. A harmadik irányzat a posztmodern jelzővel illethető, amely szerint domináns kultúra és szubkultúra nem létezik. Nyelvhasználati szokásokkal rendelkező, laza, társas hálókról beszélhetünk, amelyek szövevényéből szerveződik a társadalom. A szubkultúra a tudományos szóhasználatban többféleképpen bukkan fel, és különböző csoportokat, csoportulásokat jelölhet. A fogalom elemzési keretként ma is életképesnek bizonyul, amit igazolni látszik a szubkultúra-kutatás (subcultural studies) irányvonal is. Több kutató szerint maga a kifejezés is problematikusnak tekinthető, mivel merev választóvonalakat kényszerít olyan társulási formákra, amelyek valójában sokkal mulandóbbak és esetlegesebbek. Andy Bennett Maffesoli tribus (törzsek) fogalmára építve amellett érvel, hogy a hagyományosan koherens szubkultúraként leírt csoportosulások sokkal inkább ideiglenesnek tekinthetőek, amelyeket elmosódó határok és szabadon változó tagság jellemez.

12 Az új kutatási irányzatok „klubkultúrák" elnevezésében, a 'szub' előtag klubra való felcserélésében is benne rejlik a fogalom meghaladására tett kísérlet.

1

" A mai ifjúsági kultúra a divat- és a zenei irányzatok szélsőséges sokszínűségét produkálja, amelyeken belül társadalmilag magasan differenciált, jelképesen megformázott valamint rituálisan szervezett esztétikai gyakorlatot fedezhetünk fel. A frizurák, a piercing, a tetoválások, a jelvények, a cipők és a ruházati márkák pontosan elárulják az egyén számára: milyen csoporthoz való tartozás szándékával viseli őket. Kaschuba szerint a közösségek szimbolikus stílusalakítása éppen a szélsőséges megkülönböztetések miatt tűnik a modernség egyik tipikus jelenségének. Tárgyak és gyűjtemények Fogyasztói társadalmunkban tárgyak százai, ezrei vesznek körül bennünket, amelyekhez különböző módon viszonyulhatunk. Akadnak olyanok, amelyek teljes mértékben közömbösek számunkra, mások viszont fontos szerepet tölthetnek be életünkben. Kulturális szempontból nem annyira maguk a tárgyak érdekesek, hanem a hozzájuk kapcsolódó történetek, jelentések és emlékek, vagy ahogyan megőrizzük őket. A modern ember egyre inkább tárgyakkal és szimbólumokkal veszi körül magát, amelyek a folytonosság és az identitás történelmi dimenzióját csillantják fel számára, saját magát pedig a kultúra anyagi reprezentációjában ábrázolhatja.

15 Az elmúlt néhány évtized folyamán a kultúrakutatásban megnövekedett a tárgyak iránti tudományos érdeklődés, amely az értelmezés során több elméleti megközelítést igyekszik felhasználni. A szemiotikai nézőpont például az anyagi kultúrára elsősorban 12 Bennett, Andy 2005. 127. 13

Kakucs Zoltán 2005. 103. 14 Kaschuba, Wolfgang 2004. 162-163. 15 Kaschuba, Wolfgang 2004. 198.