A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 6. (Szeged, 2008)
N. Szabó Magdolna: Adatok a hazai háziipar reprezentációjához az országos és a világkiállításokon (1872-1900)
A katalógus név és lakóhely szerint jegyzi a kiállítók sorát, így a tárgy féleségekről gyakorlatilag nincsenek információink. Olykor felbukkan egy-egy ismertté vált név. Rendszeresen olvashatjuk Gyarmathy Zsigánéét, aki ez alkalommal is a régi kalotaszegi varrottasok legavatottabb ismeröjeként közvetíti az európai elitnek ÉszakErdély legszebb kézimunkáit. 73 Összegzés A 19. század utolsó harmadában a hazai háziipar támogatása a magyar kormánypolitika fontos része volt. Az iparügyekért felelős tárcák foglalkoztak a nyugati példákhoz képest nálunk jóval elhanyagoltabbnak vélt területtel. 7 A háziipar általános fellendítését célzó tervek megvalósításáért a vármegyei iparfejlesztő bizottságok feleltek, karöltve a regionális kereskedelmi és iparkamarai szervezetekkel, és a tájanként megalakuló háziipari egyletekkel, bizottságokkal. Az ésszerű fejlesztési és megvalósítási javaslatokhoz előzetes felmérések szükségeltettek a háziipar állásáról. Ahol működő és nagyobb hagyománnyal bíró kézműves tevékenységekkel számoltak, oda vándortanítók kirendelésével pár hetes háziipari tanfolyamokat telepítettek a felnőtt lakosság gyakorlati oktatása céljából. Különösen a mezei munkáktól mentes téli időszakok tanfolyamai számolhattak nagyobb hallgatósággal. Számos falusi iskola is fölvállalta a kézműves munka terjesztését, a városiak pedig szakosodott középfokú tanintézményeket, tanműhelyeket hoztak létre kifejezetten a háziipari, ipari oktatás céljából. Az állami finanszírozású intézmények eredményeiről az országos kiállítások, regionális tárlatok rendszeresen beszámoltak. A tárcák megbízott tisztviselőinek egyik legfőbb feladata ezeknek a bemutatkozásoknak a koordinálása volt. Ebben vállaltak jelentős szerepet közgazdasági szakíróként, ipartörténészekként is működő tisztviselők. Köztük Keleti Károly (1833-1892), az Országos Statisztikai hivatal irányítója, Kubinyi Lajos (1821-1880) közgazdasági író, a hazai háziipar első monográfusa, iparfejlesztéssel foglalkozó orgánumok alapítója és szerkesztője. Gelleri Mór (1854-1915), ipartörténeti író, lapszerkesztő, az ipari kiállítások kezdeményezője, Ráth Károly (1838-1902) szalmakalap-gyáros, majd a háziipart felkaroló és terjesztő Kereskedelmi Múzeum szervezője-igazgatója, illetve a hasonló területen működő, közgazdaságtant oktató Kovács Gyula (1856-1944). Nem szabad megfeledkeznünk a régész-művészettörténész Rómer Flóris (1815-1889) személyéről sem, aki az 1885ös budapesti kiállítás népipari részlegének aktív közreműködője volt. A 19. századi végi jelentősebb kiállításokba való betekintéssel talán sikerült érzékeltetnünk, hogy a kiállítási dokumentumok kiváló adalékokkal szolgálhatnak a kézműipar, ipartörténet kutatói számára: információt nyerhetünk a sok ezer család megélhetését szolgáló kis kézműves tevékenységek, táji speciális munkák készítményeinek terméksorozatához, változásához, a hétköznapi és reprezentatív tárgyak elkülönítéséhez, a háziipar gazdaságtörténeti jelentőségéhez. Az elemzések folytathatók, és bizonyára hasonló tanulsággal szolgálna a sokarcú 20. század tárlatainak közelebbi vizsgálata is. 1} Az 1900. párisi... 1909. 432. 14 Földmüvelés-, Ipar-, és Kereskedelemügyi (1867-1889), később a Kereskedelmi Minisztérium (18891935)
