A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 6. (Szeged, 2008)

N. Szabó Magdolna: Adatok a hazai háziipar reprezentációjához az országos és a világkiállításokon (1872-1900)

akkor a gyékényszatyrok ki sem kerülnek.

30 A kiállított kosármunkák származása titokban marad. De újra feltűnik a szalmafonó háziipart ily módon is népszerűsítő pesti szalmakalap^yár, „Micsei és Ráth", akik ebbéli tevékenységükért ismét kitüntetésben részesültek." Bécs után újra itt van a Nagyszeben melletti Kraus M. szalmakalapkészítő, aki ez alkalommal érdemérmet kapott a háziipar fejlesztéséért. Az alig egy hónapig nyitva tartó szegedi kiállítás vitathatatlan bizonyítékot nyújtott arra, hogy az ország határain belül rendezett ipar- és termén y tárlatok sokkal nemesebb versenyre kínálnak lehetőséget a hazai kiállítók számára, mint a világkiállítások, ahol a termelő ugyanúgy elvész a nagy és átláthatatlan tömegben, mint a fogyasztó.

32 A szenzációkat kereső Vasárnapi Újság nyilatkozata a szegedi kiállításról: „ha valamihez hasonlíthatjuk, csak a bécsi világtárlat magyar osztályához"."

3 A vidéki rivális, Székesfehérvár Néhány évvel később a háziiparért és ipari oktatásért felelős miniszteri biztos, Jágócsi Péterffy József aktív szervezője és kezdeményezője lesz a Székesfehérváron 1879-ben megrendezendő Országos Mű-, Ipar-, Termény- és Allatkiállításnak. Ez évben jelentet meg egy röpiratot az általa megindított háziipari fejlesztési mozgalomról, tanintézetekről és az eredményekről.

34 A székesfehérvári kiállítás, és a róla készült jelentés ad alkalmat egy komoly szakmai vitára közte és Gelléri Mór között, melyet a bevezetőben érzékeltettünk. Az elemzők előszeretettel hasonlítják össze a két vidéki tárlatot, hiszen célkitűzésben és megvalósításban is hasonló értékekkel bírtak. Itt is a VII. főcsoport lesz a háziiparé, a női kézimunkákkal egyetemben. Újdonságként, a csoporton belül, Jágócsi szervezésében megjelenik a fegyintézetek gyűjteményes kiállítása, és szép számmal mutatkoznak be a fent említett háziipari és ipari tanműhelyek, hiszen a minisztérium törekvéseit a legjobb alkalom a tárgyiasult eredményekkel igazolni.

35 Bíztatásképp, ezek szinte mindegyike éremmel távozik, de legalább díszoklevéllel.

36 Hogy kellő hangsúlyt kapjanak, minden tanműhely egy csoportban jelent meg. A propaganda elérte célját. Óriási elismerés övezte a sepsiszentgyörgyi szövészeti tanműhely szokásos készítményeit: voltak futó- és rongyszőnyegek, feketére festett gyapjú, és indigókék kender. Kitűntek színeikkel, mert a székely asszonyok eddig hagyományosan csak a vörös, fekete, sárga, barna, zöld színeket tudták „kezdetleges" eszközökkel elérni, vallja a beszámoló.

37 Ott voltak még a székelykeresztúri kosárfonó ifjak és a korondi toplászok (taplógyűjtő és feldolgozó specialisták) utánpótlásai. Felettébb fájlalták a székelyföldiek, hogy hallva a kiállítás sikerét, későn kaptak észbe egy olyan kollektív megjelenés szervezéséhez, amely JÜ

SZH 1876. augusztus 27. 31 SZH 1876. szeptember 6. 32 A székesfehérvári kiállítás szervezésének iratai. MOL K231 1879-9-3656 33 Vasárnapi Újság (továbbiakban VÚ) 1876. 35. sz. 55. 34 Jágócsy Péterffy József: Értekezés a háziiparról. Budapest, 1879. 35 Rubin Simon é. n. 54-59. 36 Jágócsy Péterffy József felhívása a tanműhelyek megjelenésére. MOL K231 1879-9-237 37 Buzogány Áron 1880. 87.