A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 6. (Szeged, 2008)

Czank Gábor: „Jaj, siralmas szomorú szó!" Temetkezési szokások Magyarpécskán és környékén

A virrasztóból távozóknak az erre felkért asszonyok kis csomagot adnak a kapunál, különösen akinél otthon kisgyerek vagy beteg van. A csomagba üres kalácsot és felvágottat csomagolnak. Ez a halottért adott alamizsnaosztás csökevénye, hisz amikor a virrasztáson a kalácsot kínálják a jelenlevőknek, akkor Pécskán az énekesek rendszerint ezt az éneket éneklik: Mikor az Úr Jézus még ezen a földön járt Rongyos ruhácskában koldulni is eljárt. Beméne egy házhoz, Regina asszonyhoz, Alamizsnaképpen kenyeret kére ott. Szent Regina asszony keservesen síra, Mert heted magával árvaságra juta. Nincs több egy pénzinéi, azt is mástól kapta, A Jézus nevibe azt is odaadta. - Menj ki Péter, menj ki, mit latol az égen? - Látom Uram, látom Mennyeknek országát Özvegy Reginának terített asztalát, Szent alamizsnának drága gyöngyvirágát. Aki a szegénynek jobb kezét kinyújtja, Annak leszen Mennyben terített asztala. Kivirágzik rajta a szent alamizsna, Annak a virágja a Mennyet illasztja. A sok szép virágot angyalok leszedik, A szép Mennyországot úgy örvendeztetik. Szent Regina asszony, te vagy boldog asszony, Példádat kövesse tehát minden asszony. Amen.

19 A bánáti románság körében nem szokás a virrasztáson imádkozni, nincsenek előimádkozóik sem. Ortodox hagyomány szerint a pópa napközben háromszor is eljön a kántorokkal - délelőtt, ebéd után, és a virrasztáskor - és „prohod"-ot, halotti ájtatosságot tartanak. A perjámosi, székesúti, nagyfalusi románoknál szokás, hogy éjfélkor bejön a halottas szobába néhány legény kukoricaszárral a kezében, kétoldalt odaállnak a koporsó mellé, és a halott fölött összecsapkodják a kukoricaszárat, „kardoznak". Ez állítólag a gonosz lélek elijesztésére szolgál.

2 Az ortodoxok egy kisebb méretű szentképet, ikont fektetnek a halott mellére, és minden virrasztóba érkező személy megcsókolja a képet, közelebbi rokonok pedig a halott arcát és kezét is, majd aprópénzt tesznek a halott mellé a koporsóba, hogy legyen váltópénze Szent Péternél. Ok a koporsóbatételkor általában nem oldozzák el a halott lábait, mert félnek a visszaLejegyeztem Tajcs Mátyásnétól 1997-ben. Adatközlő: Hügel Rozália (1943), Székesút.