A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 6. (Szeged, 2008)

Czank Gábor: „Jaj, siralmas szomorú szó!" Temetkezési szokások Magyarpécskán és környékén

M ind Úr Jézus koporsóba, Nehéz álom el ne nyomjon, Csalárd ördög meg ne csaljon. Isten vélünk, senki ellenünk, Mária, József legyen vélünk és mellettünk. Két karomon két angyal, Fejem fölött őrzőangyal, Egyik őrizzen éjfélig, A másik hajnalig, A harmadik halálom utolsó óráig! Amen. Ma is szokás, hogy ha valaki sokáig haldoklik, akkor a templomban imádkoztat­nak a pappal, aki a mise után egy miatyánkot, üdvözlégyet imádkozik a haldoklóért. Nagyiratoson nem használták az Örökimádás-könyvet, hanem az Orgonavirág 9 című imádságoskönyv 72-ik oldalán található Ima boldog kimúlásért imádságát ol­vassák hangosan a haldokló mellett, majd a fájdalmas olvasót végzik. így volt ez még 1994-ben is, apai nagyapám halálakor. Régi szokás volt, ha a nagybeteg haláltusája sokáig elhúzódott, akkor a földre ágyaztak meg neki, mondván, hogy az ágy melegíti, azért nem bír meghalni. Volt, hogy csak a párnát vették ki a feje alól, hogy ne melegítse. Nagyon figyelnek rá, hogy a beteg ne haljon meg az Oltáriszentség vétele és a szentkenet föladása nélkül. Elhívják a falu papját, aki régen gyalog ment a haldokló­hoz egy ministráns kíséretében, aki egy csengővel csengetett. A szembejövők keresz­tet vetettek, az asszonyok, gyerekek le is térdeltek. Ma már természetesen autóval megy a plébános feladni a szentkenetet. Pécskán szokás volt, hogy az utolsó kenet feladásakor is összejöttek a közeli szomszédasszonyok, rokonok, s míg a pap gyóntat­ta a beteget s feladta a betegek kenetét, addig ők a konyhában vagy valamely szom­szédos szobában térdenállva végezték a rózsafűzért. A szokás máig él Székesúton. Pécskán már ritkán fordul elő. Szintén figyel a család arra, ha valamit kíván a haldokló, azt mindenképpen tel­jesítsék, vagy ha kér valamit, hogy azt temessék el vele, föltétlen megtegyék. Van, hogy a haldokló vár valakit, távolban levő családtagot, és emiatt nem tud meghalni. Akkor a várt személy nevét ráírják egy radnai 10 szentkép hátuljára, és a haldokló szíve fölé teszik, ettől állítólag megnyugszik, könnyebben hal meg. Sokáig kínlódó haldok­lónál szokás kinyitni az ajtót, ablakokat, mert azt mondják, hogy azért nem bír meg­halni, mert a lélek nem találja a kiutat. Haldokló kezébe szoktak égő szenteltgyertyát adni. Ezt valaki segít tartani neki - különösen, ha nincs már eszméleténél - és az imádságos könyvből valaki olvassa a haldoklók feletti imádságot. 9 „Orgonavirágok" imakönyv. Arad környékén ez a nagyméretű imakönyv volt a legelterjedtebb a Ho­zsanna imakönyv megjelenése előtt. Ma is megtalálható szinte minden falusi házban. Jónéhány kiadást megért. 10 Radna / Máriaradna: Arad megyei kis falu, a 16. század óta az Alföld leghíresebb és leglátogatottabb búcsújáróhelye. Kegyképe, mely 17. századi papírnyomat, a Skapulárés Szüzanyát ábrázolja. A pécskaiak évente kétszer, Pünkösdkor és Kisboldogasszonykor zarándokolnak el Radnára.

Next

/
Thumbnails
Contents