A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 6. (Szeged, 2008)

Czank Gábor: „Jaj, siralmas szomorú szó!" Temetkezési szokások Magyarpécskán és környékén

„Meghalt a szomszédunkba Kiss Matyi bácsi. Mikor átmentem délután megnézni, már ki volt terítve, de olyan furcsának nézett ki, mert életében nagyon meg volt már görbülve, de a koporsóba olyan hosszúnak, egyenesnek nézett ki... " (J. 0„ 16 éves) „Peti is elment minden halotthoz, csak hogy megkínálják egy kis kaláccsal!"

4 A középkorúak, idősek között azonban még gyakrabban előkerül a halálra való készület témája. Halál esetén a család valamelyik tagja utazik a legközelebbi városba, hogy ott a koporsót, szemfedelet, koszorúkat megvásárolja és hazaszállítsa. Sok idős ember még életében megveszi saját koporsóját, szemfedelét, sírkeresztjét. Az 1980-as években ez gyakorinak számított, bár ma sem ritka jelenség. Magam is jó pár olyan idős embert ismerek, aki a padláson vagy a tisztaszobában őrzi saját koporsóját. Beke Imre (sz. 1937) pécskai ravatalozóembertől

5 hallottam, hogy volt eset, amikor az öreg néni halálakor derült ki, hogy előre elkészíttetett koporsójában diót tartott a padláson. Máskor az idős házaspár a két koporsót a tisztaszoba magasravetett díszágyában tartotta a szalmazsák helyén, s a szépen slingelt párnákat, dunnákat ráágyalták. Anyai nagyszüleim évekig őrizgették a koporsónak való széles tölgyfadeszkát, míg egyszer nagyapám, profanizálva a több éve őrzött deszkákat, nagyanyám nagy felháborodására a disznóólat javította meg velük, mondván: „Mostmán a botba is lehet koporsót vënni, a fene őrizgesse ezt a deszkát!" Szintén gyakorinak mondható a halott öltöztetésére, illetve a ravatalozásra való ruhák előre elkészítése. Sok öreg - például apai nagyanyám - előre elkészítve őrzi a „halóruháját": azaz egy rend fekete ruhát, fehérneműt, fejkendőt, zsebkendőt, harisnyát, cipőt - mindezt egy lepedőbe kötve, abba a lepedőbe, amivel a ravatalozásig letakarják a halottat. „Még a szebbik olvasómat is odatettem a batyuba, a halóruhám mellé, nehogy a nagy zavarodásba né találják meg, oszt' olvasó nélkül temessenek el. Mert mán lánykorom úta benne vagyok az olvasótársulatba! "

6 Némelyik nagybeteg vagy öreg még életében meghagyja, hogy mit temessenek el vele. így például dédapám, az 1980-ban elhunyt Czank István meghagyta, hogy halálakor két zsebkendőt temessenek el vele, mert az egyiket ajándékba akarja odaadni az 1968-ban eltemetett feleségének. A 2000-ben Pécskán elhunyt Bekéné Solymosi Erzsébet kérte, hogy halálakor imádságoskönyvét tegyék a ravatalon a kezébe a szemüvegével és rózsafüzérével együtt. 1999-ben Vajda Ferenc, aki a nagyiratosi fúvós zenekar tagja volt, meghagyta halálos ágyán zenésztársainak, hogy amikor majd koporsóját leeresztik a sírba, a zenekar állja körül a sírt, egy üveg pálinkából mindegyik igyon egy kortyot, a maradékot locsolják koporsójára, és játsszák el kedves nótáját, a „Kék nefelejcs"-et. A 2000-ben Nagyiratoson fiatalon elhunyt ifj. Szikszai Mátyás betegségében kérte édesanyját, hogy majd tegyen a zsebébe egy pakli kártyát. Mondván: „Hogy majd kártyázzak a sírba apuval...", ugyanis tudta, hogy legény lévén a már korábban elhalt apja mellé temetik. 1998-ban halt meg Pécskán Beke 4 A virrasztáson résztvevőket üres kaláccsal, felvágottal és pálinkával kínálják meg. 5 Beke Imre az „Irha" Nagy-féle temetkezési vállalatnál dolgozik. Ő viszi el a halottasházhoz a kellékeket: ravatal, fali drapériák, koporsó, koszorúk. Két fiával ő rendezi be helyi szokások szerint a halottasszobát, felravatalozza a halottat s a temetéskor is ők viszik a koporsót. 6 Rózsafüzért nem csak társulati halott kezébe tesznek, hanem szinte kivétel nélkül mindenkinek. Azonban társulati halottat rózsafüzér nélkül eltemetni különleges vétségnek számítana.