A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 6. (Szeged, 2008)
Grynaeus Tamás: Makó és környéke hagyományos orvoslása II
... Ó, édes Jézusom! Hílak segítségű, Őrizze meg tűztű, víztű, Idegön nyavalyáktú... [esti ima részlete] l64 Ferencszáll Fink, fingkelt, finkkó't, pinke, öfünk, ing-fing. (Nyelven keletkezett pattanás.) A betegnek 7x7-szer, azaz 49-szer kell folyamatosan mondani: Fink kőit nyelvemen. Vagy ketten, párbeszédes formában mondják, a pattanásos nyelvű kezdi: - Fink kőtt a nyelvemön. - Ha [mikor] kőtt? - Ma kőtt. - Hónap akkora lögyön, mint a Budid Mari segge! - Pű, pi'í, píí. [Mintha köpködne.] „Igyekezett olyan személyek hátsó felét megemlíteni, akiknek ez a fertályuk nagyobb volt az átlagosnál, vagy éppen valami miatt ellenszenves volt a szenvedő fél számára. Makón általában három hölgyet emlegettek gyakran. Búdul Mari néni öreg cigányasszony volt, jobban ismerték a városban, mint a polgármestert. A másik az orosz temető (görög katolikus temető) mellett lakott, Szívósnénak hívták. Ő is ismert volt túlméretezett alakjáról és férfifaló mivoltáról a város egész területén, de férje kenyeréről is, híres pékmester volt. A harmadik, Pályi Béláné, nem volt ugyan annyira népszerű, de a Deák Ferenc utcán és környékén nem volt nála termetesebb aszszonyság. Rosszakarói azt híresztelték, hogy külön fizeti a cselédlányt, amiért dolga végzése után megtörli fenekét, mert kövérsége miatt nem tudja saját kezűleg elvégezni." 165 M Makón szerepelt még Vad Mari (120 kilós kocsmáros asszony), Püspökielén Magda néni és Joó Jula: Ófünk nyőtt a nyelvemön. Ha kőt. Holnapra kőt. Holnaputánra akkora lögyön, mint a Joó Jula segge!Plele Földeákon hármas ráolvasásban: Pinkét a nyelvemre! (?) Ha kőt. Ma kőt. Holnapra olyan lögyön, Mint a Magó Annus [cigány Róza, Dabics Annus] segge! Azokat köllött mondani, akiknek a legnagyobb fenekük voí. 166 Föld „Finkő a nyelven lévő pattanás neve volt. Tréfásan azt mondták, attól kapta, hogy valaki fingott, és nevetett rajta. Polner 1978, 153. Sipos JAM NA 152 - 93, 34-35. Polner 1985 a, 16-17.
