A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 6. (Szeged, 2008)
Grynaeus Tamás: Makó és környéke hagyományos orvoslása II
Letérdelt az Antal nevü gyógyító előtt, s az ráimádkozott. (Ugyanígy egy 2002. évi gyűjtésben is.) 126 Apf Az arcon jelentkező orbánc, Szent Antal tüze esetén Mari Ferencné a patikában kámforgolyót vetetett, és meghagyta, hogy azzal simogassák a beteg részt. 127 Cspal Másik adat szerint kerestek a faluban három Antalt, és elhívták őket a beteghez. Azok kovakővel háromszor rácsiholtak. Parázsra piros kukoricát, rózsát, paprikát vetettek, és megfüstölték vele a beteget. Vagy: elmentek a kuruzsló asszonyért. Jött is mingyán. Három szelet kenyérhéjjal körülcirógatta az arcát a testvéremnek, mer' az volt beteg. Közben valamit mormogott, de én nem értettem. Mikor befejezte, és ment el, mán nem is volt annyira piros. x 28 Cspal Az orbánc evvel valószínűleg azonos betegség lehetett. Egy 1785. évi adat szerint: „arcán vagy lábán keletkezett orbáncra (Erysipelas)... sokan hagyományos szokás szerint (ex recepta consuetudine) elég jó eredménnyel a bodzafa középső zöldes kérgét tették". 129 A Szent Antal tüze - orbánc Makó környéki népi kóroktana, tünettana és gyógymódjai (rácsiholás csiholóval, két kaviccsal; lisztes zsákkal verés; piros színű növények, bodzafa belső kéregrétege használata; kámforgolyóval kenegetés) regionális különbségekkel országosan elterjedtek. 130 Két hagyományt kell kiemelnünk: Csanádpalotán nem csak férfi (1-2-3 Antal), hanem gyógyítóasszony (Mari Ferencné és név szerint nem ismert kuruzsló asszony) is gyógyította a betegséget, valamint azt, hogy a Szent Antal tüze egy Földeákon született, a gyűjtés idején (2002) Makón élő idős asszony szerint fej- és torokfájást is jelentett. Mindkét kiemelt hagyomány a székelyföldi, gyimesi, moldvai hagyományos orvoslásban fordul elő, másutt nem. Ilyen eredetre utaló településtörténeti adatunk viszont nincsen, a fentebb idézett Szirbik-féle névjegyzékekben sem szerepelnek ilyen nevek. Gyulladt bőrfelületeket kamillás lemosással gyógyították. 131 Kéz bőrének ápolása: kicsavart citrom belső oldalával kell bedörzsölni. 132 A makói ember a kifújt, kiszáradt szájaszélét, kezét, karját zsírral kenegeti. 133 A környező községekben archaikusabb gyógyeljárasokkal találkozunk: ha a szél kifújja valaki kezét (pl. kukoricaszedéskor), vizeletben mossa meg. 134 Apf A kirepedezett kezet le kell vizelni, úgy könnyebben gyógyul. 135 Plele Kirepedezett kézre vagy lábra rávizel126 Szigeti EA 18 331, 31. (Az ima töredékes szövegét ebben a pályamunkájában nem közli, későbbi munkájában ígéri); Kiss - Vörös 2002, 8. (Az ő adatközlőik nem emlékeztek az imádság szövegére ill. félhangos mondása miatt nem hallották.) 127 BazsóEA21 190,3. 128 Nagyfalusi EA 24 356,22. 129 Rigler, júl. vö. Grynaeus 2002, 131. 130 Grynaeus 2002. 131 JAM NA 156-93. 132 Sipos JAM NA 152-93,41. 133 Sipos JAM NA 152-93,41. 134 Kiss - Vörös 2002, 8. 135 Erdélyi, Kun 2002,8.
