Anders Alexandra – Lőrinczy Gábor szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 12. (Szeged, 2011)
RACZKY Pál: Nyomozás egy őskori edény összefüggései után (A régészeti, múzeumi emlékezet rövid és hosszú távú torzulásairól, valamint a régészeti forrásokkal kapcsolatos adatvesztések szakmai környezetéről.)
Nyomozás egy őskori edény összefiiggései után hoz kerültek átsorolásra. Legvégső stádiumban a 3. sír ovális edénye a már említett katalógusban mint a Pécel-kultúra kerámiájaként jelent meg, s lelőhelye minden korábbi ásatási részlet kontextusát elvesztve, csupán Öcsödre egyszerűsödött. A kendereshalmi síredény „karrierjének" utolsó állomását elérve, a Tornyai János Múzeum gyűjteményébe sorolódott át a 61.1.1. leltári számmal — az eredetileg a szentesi múzeumhoz tartozó lelet. 1 1 A bemutatott edény múzeumi utóélete nyomán az is világosan követhető, hogy a korábban több szakember által jól ismert lelőhely, Öcsöd-Kendereshalom jelentősége a vonatkozó kutatási adatok, ismeretek publikálása hiányában hogyan homályosult el a szakmai köztudatban. Mindez összességében arra is szomorú példát nyújt, hogy a kommunikatív emlékezet bizonyos tényei miként merülnek feledésbe a kulturális emlékezet hosszabb távú vonatkoztatási rendszerében (ASSMANN 1999,29-86). Jan Assmann gondolatait folytatva, bizonyosan állíthatjuk, hogy e kis dolgozat lelki inspirálója, Bende Lívia személye mélyen bevésődött a magyar régészet kollektív tudatába, s ennek az emlékező kötetnek számos tanulmánya gondoskodik majd arról, hogy a kulturális emlékezetünk kitörölhetetlen része legyen a jövőben is. 1" IRODALOM ASSMANN 1999 Assmann, J.: A kulturális emlékezet. írás, emlékezés és politikai identitás a korai magaskultúrákban. Budapest 1999. BANNER 1956 Banner, J.: Die Péceler Kultur. ArchHung35. Budapest 1956. BOGNÁR-KUTZIÁN 1963 Bognár-Kutzián, I.: The Copper Age Cemetery of Tiszapolgár-Basatanya. ArchHung42. Budapest 1963. BONDÁR 2009 Bondár, M.: The cemetery. In: The Copper Age Cemetery of Budakalász. Eds.: Bondár, M. Raczky, P. Budapest 2009, 11-302. BONDÁR D. MATUZ-SZABO 1998 Bondár M. D. Matuz E. - Szabó J. J.: Rézkori és bronzkori településnyomok Battonya határában. — Kupfer- und bronzezeitliche Siedlungsspuren in der Gemarkung von Battonya. MFMÉ - StudArch 4 (1998) 7-53. GYÖRGY 2008 György L.: A Baden-kultúra telepe Mezőkövesd-Nagy-Fertőn. Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Régészeti Emlékei 7. Miskolc 2008. HILLEBRAND 1929 Hillebrandt, J.: Das frühkupferzeitliche Gräberfeld von Pusztaistvánháza. ArchHung 4. Budapest 1929. HORVÁTH 2006 Horváth T.: A badeni kultúráról rendhagyó módon. — About Baden Culture - an irragular approach. JAMÉ 48 (2006) 89-133. KALICZ 1963 Kalicz, N.: Die Péceler (Badener) Kultur und Anatolien. StudArch 2, Budapest 1963. KUTZIÁN 1944 Kutzián I. A Körös kultúra. — The Körös culture. DissPann Ser. II. 23. Budapest 1944. NEVIZÁNSKY 2001 Nevizánsky, G.: Delené misy badenskej kultúry. — Zweiteilige Schüsseln der Badener Kultur. In: Otázky neolitu a eneolitu nasich zemí. Sborník referátű z. 18. pracovního zasedáni badetelü pro vyzkum neolitu a eneolitu Cech, Moravy a Slovenska. Mostkovice 14. - 17. zári 1999. Red.: Cizmár, M. Pravék Supplementum 8, Brno 2001, 311-324. PATAY 1970 Patay P.: A javarézkor néhány etnikai és időrendi kérdéséről. — Some ethnical and chronological problems of the middle Copper Age. FolArch 21 (1970) 7-26. PATAY 1974 Patay, P.: Die hochkupferzeitliche Bodrogkeresztúr-Kultur. BRGK 55 (1974) 1-71. PATAY 2005 Patay, P.: Kupferzeitliche Siedlung von Tiszalúc. IPH 11. Budapest 2005. PATAY 2008 Patay P.: A bodrogkeresztúri kultúra belső időrendjéről. — Über die innere Chronologie der Bodrogkeresztúr-Kultur. ArchÉrt 133 (2008) 21-48. RACZKY 1995 Raczky, P.: New data on the absolute chronology of the Copper Age in the Carpathian Basin. In: Neuere Daten zur Siedlungsgeschichte und Chronologie der Kupferzeit des Karpatenbeckens. Internationale kupferzeitliche Konferenz, Veszprém 1994. Hrsg.: Kovács, T. IPH 7. Budapest 1995, 51-60. TROGMAYER-KONCZ-PALUCH 2005 Trogmayer O. - Koncz M. - Paluch T.: Hétezer éves kerámiaművészet. — Seven thousand years old ceramic art. Múzeumi Műhely 4. Hódmezővásárhely 2005. IIA kendereshalmi sírok ,, történetéhez " kapcsolódik a: is, hogy a szentesi múzeumban már 1986-ban sem volt megtalálható a 3 bodrogkeresztúri sír antropológiai anyaga. Ugyanerre a végeredményre vezetett Lőrinczy Gábor 2010-es, újabb keletű nyomozása is. A legv alószínűbb, hogy a csontanyag, Csalog József által leírt, hiányos és töredékes volta miatt a mosás, restaurálás során leselejtezésre került még 1957 és 1961 között. 12 E munka elkészülése nem lett volna lehetséges Lőrinczy Gábor és Koncz Margit hathatós segítsége nélkül. Ezúton szeretnék köszönet mondani sokrétű támogatásukért. Az 1-2. kép összeállításáért Rupnik Lászlónak tartozom köszönettel, a 3. sír edényéről Kozma Károly készítette a felvételt. 51
