Anders Alexandra – Lőrinczy Gábor szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 12. (Szeged, 2011)
P. F1SCHL Klára - KULCSÁR Gabriella: Tiszán innen, Dunán túl. A kora bronzkor kérdései a kiskundorozsmai temető kapcsán
P. FISCHL Klára - KULCSÁR Gabriella Kárpát-medencéből eredezteti (STRAHM 2001, 181, Abb. 3). A tárgytípusok mennyiségi elterjedése alapján azonban felvethető a kora bronzkori fémművesség formavilágának alpi eredete is. Úgy tűnik, hogy tipológiailag kettéválaszthatjuk a 2-3 szegecses, hornyolatos, vagy elvékonyodó szélű, rövidebb és a 3-5 szegecses, bekarcolt háromszögmintás, hosszabb példányokat. A két típus közül talán az előbbi az idősebb, bár Singenben és Nitra-kultúra temetőiben ezek együtt is megtalálhatók. A kiskundorozsmai tőr a hornyolatos, kevesebb szegeccsel rendelkező csoportba tartozik, és a fentebbiek alapján a trianguláris tőrök egyik legkorábbi példányának tekinthetjük a Kárpát-medencében. A tárgyalt ékszertípusokkal együtt feltehetően egy Proto-Aunjetitz/Nitra/Singen irányú kapcsolatrendszer részeként az észak-alpi kora bronzkori fémművességhez kapcsolhatjuk. A kiskundorozsmai fémleletek feldolgozásának egyik fontos lépése volt anyaguk összetételének vizsgálata. Hosszú idö után először nyílt arra lehetőség, hogy a korszak fémművességével kapcsolatos ismereteink tovább bővüljenek. 1 9 Az 1950-60-as években a stuttgarti fémelemzési projekt 2 0 keretében számos magyarországi réz- és bronzkori tárgy elemzését végezték el (JUNGHANS-SANGMEISTERSCHRÖDER 1968; JUNGHANS-SANGMEISTER-SCHRÖDER 1974). Ekkor többek között a Maros-vidék jó néhány fém leletének elemzése is elkészült. Ennek eredményeire alapozva számosan foglalkoztak — többek között — az Óbéba/Pitvaros/Perjámos/Maros-csoportok és kultúrák fémművességével (pl. LlVERSAGE 1994, Table XI. 70-71, 97-100; GOGÄLTAN 1999). A SAM projekt eredményeinek kvantitatív vizsgálatait legutóbb Ernst Pernicka és Rüdiger Krause az ún. average link cluster analysis módszerrel módosította (PERNICKA 1995; KRAUSE 2003) és további eredményekkel egészítette ki azt. A módszer eredményeinek alkalmazásról legutóbb Kiss Viktória írt, áttekintve a fémművesség problematikáját, különös tekintettel a Dunántúl területére (KISS 2009). A fémelemzések különböző laborokban és eltérő módszerekkel nyert adatainak használhatóságával, összehasonlíthatóságával kapcsolatban számos kritika fogalmazódott meg. 2 1 Részben ehhez a kérdéshez is adatokat nyújtanak a következők. A SAM projekt keretén belül összesen 8 óbébai (SAM 13090-13097) és 14 pitvarosi (SAM 13116-13129) kora bronzkori mintát vizsgáltak meg színképelemzéses módszer segítségével (JUNGHANS-SANGMEISTER-SCHRÖDER 1974; KRAUSE 2003, CD melléklet: Stuttgarter Datenbank). Bende Lívia, Lőrinczy Gábor és Dani János kezdeményezésére 1999-2001 között Kis-Varga Miklós (MTA ATOMKI, Debrecen) röntgen fluoreszcens eljárással további 8 kiskundorozsmai és 4 sándorfalvai minta mellett a régi pitvarosi, s két minta (SAM 13090-13091) kivételével az óbébai fémmellékleteket is újra megvizsgálta (BENDE-LŐRINCZY 2002, 84-85). Bende Lívia és Lőrinczy Gábor tanulmányában nem került publikálásra a teljes adatsor. Dolgozatunkban lehetőséget kaptunk a vizsgálatok eredményeinek közlésére (2. táblázat)." Az azonos tárgyakon elvégzett régi SAM és a friss debreceni eredmények összehasonlítása alapján jól látható, hogy szinte valamennyi mérésben kimutatható néhány jelentősebb 0,5-1, de akár 4,5%-os eltérés is az elemösszetételben, illetve több alkalommal bizonyos elemek puszta jelenlétét ki sem mutatja az adott vizsgálat. 2 . Ez főként az arzén (As), cink (Zn), ólom (Pb) esetleg vas (Fe) adatokat érinti. Jelentősebb eltérést különösen két vizsgálat esetében láthatunk (Obéba-2/3 As, Sb, Ni, Sn, Zn; Óbéba-6/2 Sn, Pb, Zn). A különbségek magyarázatául az eltérő vizsgálati módszerek szolgálhatnak. Ennek a módszertani kérdésnek a megválaszolására itt most nem vállalkozhatunk. A most vizsgált leletanyagon belül jelenleg a következők állapíthatóak meg: A kiskundorozsmai 19 Legutóbb Hódmezővásárhelv-Kopáncs XI. dűlő lelőhelyen a Perjámos/Maros-kultúra 2. sírjának Költő László által röntgenemissziós módszerrel végezett elemzéseit tették közzé (V. SZABÓ 1997, 75). A vizsgált tárgyak ennek alapján már ón bronzoknak tekinthetőek. Jelen munkában nem vizsgáljuk a Maros-kultúra összes fémleletét. 20 SAM projekt, Studien zu den Anfängen der Metallurgie. 21 Legutóbb erről összefoglalóan: SZABÓ 2010. 22 Ezúton is köszönetet mondunk a vizsgálatban résztvevőknek, hogy az adatokat munkánk során felhasználhattuk. Dani János PhD dolgozata kapcsán foglalkozott a bronzkor kezdetének fémművességével, friss anyagvizsgálati eredményeket is közölve és értékelve (Dani János: A Felső-Tisza-vidék kora bronzkora a teli-kultúrákat megelőző időszakban. PhD disszertáció kézirata. Budapest 2005, 104-122, 2181. j.). Köszönjük továbbá Kiss Viktória segítségét a kérdéskör elemzéseben. A pitvarosi 8., 9., 15., 37. sír és óbébai A és 13. sír fémmellékleteit mindezidáig nem vizsgálták. így pl- a debreceni mérések adatsorában nem minden esetben voltakfeltüntetve a bizmut (Bi), kobalt (Co), arany (Au) értékek, illetve a SAM mérésekben a cink (Zn) értékek jóval kisebb arányt mutatnak. 66
