Anders Alexandra – Lőrinczy Gábor szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 12. (Szeged, 2011)

KISS Gábor: Adatok Szentkirály helységneveinkhez

KISS Gábor rok ugyanis nem adtak külön nevet a hihetően már korábban létrejött és önálló településnévvel rendelkező helynek vagy helységnek (pl. Telki, Bozók). 4) Kivéve azt esetet, amikor a magánföldesúri birtok neve adatolhatóan egy nagyobb területet fedett le. Ilyenek például a víznévből keletkezett nevek, amelyek az egész vízgyűjtőterületen vagy völgyben fekvő birtoktestet jelentették (pl. Losonc). Ekkor ugyanis szükséges volt valamilyen módon a monostor tágabb térben való pontosabb megjelölése (pl. Losonc-Szentkirály). Ez esetben a korábbi birtoknévnek a birtokközpontra, azaz egy településre való szűkülése logikusan egy időben, párhuzamosan történt a nevezett épület védőszentje neve által kiváltott helynévképződéssel. 5) A jelek szerint ugyanez a helyzet állt fenn akkor is (pl. Szombathely-Szentkirály), ha a birtok neve személynévi eredetű volt (pl. Hennán). 6) De nemcsak magánbirtokoknál, hanem a várföldek esetében is ugyanez érhető tetten. Amelyeknek eredeti neve (pl. Torvaj) ugyanis eredendően egy nagyobb területet jelölt, a rajta utóbb felépült plébániatemplomot és a mellette létesült települést külön is meg kellett jelölni (pl. Andrásfa-Torvaj szentkirály). Ugyanez feltételezhető más esetekben is, ahol eddig nem ismerjük a királyi várhoz tartozó birtoktest eredeti nevét (pl. Szentkirály, Csepreg-Szentkirály). Ezeken a helyeken elvileg az is elképzelhető, hogy a falu keletkezése és a templom felépítése talán egy időben ment végbe (BENKŐ 1993, 15). Végezetül még egyszer végigtekintve a Szentkirály helyiségnevek 48 tételt számláló listáján (MEZŐ 1996, 125-127), megállapíthatjuk, hogy a rendelkezésre álló szűkös forrásadottságok miatt eddig csupán hét, az elnevezés alapjául szolgáló épületnek — tehát a felsorolt esetek alig 15%-ának — 1200 előtti voltát lehet bizonyítani vagy valószínűsíteni. Ezek közül viszont a listában szereplő mind a három Szent István király tiszteletére szentelt jelentősebb monostor (Esztergom-Szentkirály, Székesfehérvár-Szentkirályfölde, Losonc-Szentkirály) ott van. Szigorúan véve a patrocíniumi helynévadás ismérveit, a szintén állítólagos korai adatokkal rendelkező Szentkirályszabadja (1082: HO ív, 1-8; MEZŐ 1996, 127, No. 44.) aligha tartozik ebbe a helynévcsoportba. Noha régi plébániatemplomának (MRT 2, 188, No. 44/2. R. k. templom) védőszentje valóban Szent István király, a település neve (1082 [hamis!]: Libera villa S. Regis', 1269: Zubadv, 1372: Zentkiralzabady; stb.) viszont mégsem erre, hanem az ott lakók jogállására utal, és benne a Szentkirály elnevezés csak a 14. századtól adatolható. A Mező András által felsorolt (MEZŐ 1996, 125-127) többi 44 Szentkirály helynév alapjául szolgáló épület plébániatemplom volt. Ezek közül csupán négyet (Szentkirály, Csepreg-Szentkirály, SzombathelySzentkirály, Andrásfa-Torvajszentkirály) 12. századi létezését lehetett adatolni, ami ezek esetében 9%-os értéket jelent. Ha az összes, Mező András által felsorolt 140 darab, a középkorból adatolható Szent István király titulusú épületet számba vesszük (MEZŐ 2003, 189-200), abból összesen 12 darabot, azaz az esetek 8,5%-át tudjuk adataink alapján a 12. századra visszavezetni. A listában szereplő hat monostor (Zágráb-székesegyház, Esztergom-Szentkirály, Székesfehérvár-Szentkirályfölde, Bozók, Losonc-Szentkirály, Telki), továbbá az ezek mellett szereplő, valójában Szűz Mária tiszteletére felszentelt és csak később István király karereklyéjéről elnevezett szentjobbi (ma Siniob, Ro) monostor (SÖRÖS 1912, 141-142) mind ebből a korszakból, vagy még korábbi időből eredeztethetők. Kivételt képez az alapításáról közelebbi adatokkal nem rendelkező sátoraljaújhelyi ágostonos kolostor, amelynek eddig még pontos helyét sem ismerjük. Ezeket, és a Mező András által felsorolt hat kápolnát leszámítva, a többi 126 épület plébániatemplom, amelyből csak ötöt lehet eddig a 12. századra keltezni (Szentkirály, Csepreg-Szentkirály, Szombathely-Szentkirály, Andrásfa-Torvaj szentkirály, Erdőd), ami az esetek alig 4%-a. A Szentkirály helységneveink elnevezésének alapját képező, Szent István király tiszteletére felszentelt épületek túlnyomórésze tehát falusi plébániatemplom volt. Többségük alapítási kora azonban még felderítésre vár. Reménykedjünk azonban, hogy a jövő ez irányú történeti és régészeti kutatásai megerősítik majd felvázolt vélekedésünket, miszerint ezek jó része a 12. század folyamán épült fel. E tekintetben mindenképpen elgondolkodtató tény, hogy azok a Szentkirály településen álló, Szent István királynak szentelt plébániatemplomok, amelyeket temetőikkel együtt régészetileg alaposan megkutattak, igazolhatóan mind az 1083 és 1192 közötti időben épültek fel. Kár, hogy több mint 160 évnyi régészeti terepkutatás után eddig csupán két ilyennel rendelkezünk, és ebből is csak az egyiket vizsgálták meg tervásatás keretében. 622