Anders Alexandra – Lőrinczy Gábor szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 12. (Szeged, 2011)

KISS Gábor: Adatok Szentkirály helységneveinkhez

Adatok Szentkirály helységneveinkhez birtokait is (GYÖRFFY II, 383; SIKLÓSI 1987, 16; SIKLÓSI 1990, 79-80; KÖRMENDI 2003, 55-58). Maga az alapító, Martyrius érsek II. Géza király nagy befolyással rendelkező bizalmas embere volt, amint az a szövetséges II. Roger szicíliai normann királyhoz (1130-1154) menesztett, Adalbert nevü legátus 1153-as végakaratából is kitűnik. O ugyanis úgy fogalmazott, hogy II. Géza és Martyrius érsek parancsára viszi az üzenetet (KÖRMENDI 2003, 55). Az alapítást befejező Eufrozina királyné, I. (Nagy) Msztyiszláv kijevi nagyfejedelem (1125-1132) lánya és II. Izjaszlav kijevi nagyfejedelem (1146- 1154) nővére gyakran megfordult Jeruzsálemben. Ilyen alkalmakkor a johannitáknál is vendégeskedett, söt egyik útja alkalmával éppen a lovagok gyógykezelték. Amint arról már esett szó, férje Szent István alapítványát megújítva építtetett ispotályt a szent városban. Ily módon érthető, hogy az özvegy királyné miért is pártfogolta ennyire a fehérvári johannitáknak építendő rendház ügyét. Valószínűleg már az eredeti alapítót, Martyrius érseket is az a szándék vezette, hogy a Szent István és Szent Imre (1000/1007-1031) sírjához zarándokló hívők számára ispotályt létesítsen (SIKLÓSI 1987, 16). A keresztes lovagok rendháza, a Szűz Mária keresztes konvent egyébként a középkori Székesfehérvár egyik legjelentősebb egyházi-világi intézménye volt. Oklevélkiadó tevékenysége 1243-tól adatolható. Hogy Eufrozina királyné aki később kisebbik fia, III. Béla király (11721196) általi bizánci száműzetése idején (azaz 1186 után) Jeruzsálemben éppen a johanniták rendházában lett apáca — milyen szorosan kötődött hozzá, mutatja, hogy hamvait eredeti nyughelyéről a jeruzsálemi Szent Theodosius-Lavra egyik templomából állítólag 1272-ben ide szállították át (GYÖRFFY II. 383; SIKLÓSI 1990, 79-84; FONT 1994). A szóban forgó Szent István tiszteletére emelt egyház a johanniták külön joghatóság alatt álló Szentkirályfölde falujának (birtokának) plébániatemploma is volt, amelyben maguk a johanniták látták el a szolgálatot (FÜGEDI 1967, 32). Az épület mellett vezető utca később (1489, 1491) Szent Király utcája néven tűnik fel (ÉRSZEGI 1971, 248-249; SIKLÓSI 2002, 162). Az utoljára 1546-ban említett és a török időkben elpusztult épület azonban a johannita rendházzal ellentétben, máig nincs régészetileg azonosítva. Azt valahol a mai Janicsár utca és a Balatoni út kereszteződése környékén, a Janicsár utca mentén kell keresnünk (SIKLÓSI 2002. 161). A templomhoz eddig egyetlen — leletmentésből származó — faragványt köthetünk, egy emberfejes díszítésű szenteltvíztartó töredékét (SIKLÓSI 1979) (1. kép 4). A legjobb párhuzamának — egy valószínűleg ugyancsak Székesfehérvárról származó, ám Pátkán (Fejér megye) fellelt darabnak — a készülési idejét a művészettörténeti kutatás a 12. század első felére teszi (TÓTH-MAROSI 1978, 112). A királyi család rokonsága, melynek tagjai az ország legfontosabb hivatalait viselték, természetesen olyan családi monostorokat is alapítottak, melyeket a szent király égi oltalmába ajánlottak: Bozók (Bzovik, Sk), Szent István király-bencés apátság (egykor Hont vármegye) ,, [Hontpázmány nb.J Lantpert ispán (fll32) nejével Sophiaval és fiával Miklóssal 1124-32 k. Bozókon monostort alapított Sz. István király tiszteletére, majd 1135-ben II. Béla összeíratta a monostor birtokait: (...) A kezdetben bencésnek vélhető apátság 1181-ben már mint a riévali premontrei apátság birtoka nyer pápai megerősítést, az 1235-i premontrei kolostorjegyzékben pedig mint a morvaországi hradiskói apátság filiája szerepel. " írta az Árpád-kori történeti földrajzban Györffy György (GYÖRFFY III, 183). — „Hogy ezekhez jutott, oka lehet a benczések meglazult fegyelme, melylyel szemben a új rend lelkesedése, buzgósága, fegyelmezettsége kívánatossá tette, hogy Bozók az ő monostoruk legyen." — írta Sörös Pongrácz, az elenyészett bencés apátságokat számba véve (SÖRÖS 1912, 183). — ,,E változásnak 1151 (Gradec alapítási éve) és 1181 között kellett végbemennie, amely évben Bozók már mint a lotharingiai Regia Vallis birtoka nyer megerősítést" — vélte Oszvald Ferenc (OSZVALD 1957, 240). Az oklevelekben 1090 és 1132 közt előforduló alapító, Lampert ispán második felesége — aki a keresztségben egyesek szerint Zsófia (Sophia) nevet kapta —, Szent László király (1077-1095) testvére volt. Ebben tehát az esetben a királyi családhoz közelálló személyről van szó. Talán ez lehet az oka, hogy egy alkalommal, 1342-ben királyi egyházként (regalis ecclesia) szerepelt. A magas társadalmi helyzethez való kötödés természetesen a monostor gazdag birtokain is meglátszott, ám az ennek ellenére nem fejtett ki hiteleshelyi tevékenységet (SÖRÖS 1912, 182-183: OSZVALD 1957, 240). Hogy ebben mennyire volt szerepe az alapító család férfitagjai dicstelen végének, az persze kérdés. A történetet, melyet a Képes Krónika 161. fejezete mesél el részletesen (KÉPES KRÓNIKA 2004, 105), Ka613