Anders Alexandra – Lőrinczy Gábor szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 12. (Szeged, 2011)
MARCSIK Antónia: Szeged-Kiskundorozsma, Hosszúhát és Kistelek M5 57. (27/71.) lelőhelyen feltárt humán csontváz-anyag
MARCSIK Antónia mai (26/78., 26/60., 26/72.) lelőhelyekről származó csontanyag feldolgozása történt meg (PAJA 2003; PAJA 2003a). A kis esetszámú szériák europid jellegűek, és általában brachykranok (pamíri-x). Jelen tanulmányban a leírásra kerülő két szarmata kori széria embertani anyaga egymáshoz is hasonlóságot mutat, de illeszkedik a fentiekben ismertetett lelőhelyek embertani anyagához is. A szeged-kiskundorozsmai enyhén torzított koponya jelentős, mivel emeli a szarmata kori torzított koponyák számát (BERECZKI-MARCSIK 2006; HAJDU-BERNERT 2007). 10. század csontvázleletei (Szeged-Kiskundorozsma, Hosszúhát) A 10. század csontvázanyagában a metrikus-morfológiai alapokon nyugvó taxonómiai összetétel szerint az europid komponens az uralkodó, azonban kisebb esetszámban az europo-mongolid típusvariáns is megfigyelhető (LIPTÁK 1965; LIPTÁK 1983). A 10. századot megelőző időszakban — elsősorban az Alföldön az avar korban — szintén az europid komponens a domináló, azonban a mongolidok szerepe igen jelentős (LIPTÁK 1959). Mivel anyagunkban az europid komponenseken kívül egy koponya több, további két koponya kevesebb mongol id vonást mutat, feltételezhető avar kori továbbélés. g Jelképes trepanáció egy koponyán látható (100. sír), ez a mesterséges beavatkozás szinte minden 10., és 10-11. századi anyagban megfigyelhető (VÖ.: ÉRY 1994; MARCSIK-BERECZKI 2002). Szeged környékéről és az Alföld déli, délkeleti részéről a 10. századi anyagban (Algyő, Sándorfalva-Eperjes, Szeged-Csongrádi sgt, SzabadkígyósPál liget, Tangazdaság)" 1 az europid komponensek a mérvadók (külön kiemelendő a kissé robusztus „andronovó" típus a szabadkígyósi mintákból). Az alábbiak alapján a kiskundorozsmai csontvázanyag az europo-mongolid komponensek jelenlétével elkülönül a dél-alföldi honfoglalás kori anyagtól. A vizsgálat taxonómiai eredménye kiegészíti a 10. század népességének típus-sprektumát, a metrikus értékek pedig adatokat szolgáltatnak a már meglévő (ÉRY 1994) vagy további összehasonlító tanulmányokhoz. IRODALOM ACSADI-NEMESKERI 1970 Acsádi, Gy. - Nemeskéri, J.: IIis ton,' of Human Life Span and Mortality. Budapest 1970. ALEKSZEJEV-DEBEC 1964 Alekszejev, V. P. Debec, G. F.: Kraniometrija. Nauka. Moszkva 1964. BARTUCZ 1961 Bartucz, L.: Anthropologische Beiträge zur I. und II. Periode der Sarmatenzeit in Ungarn. Acta ArchHung 13 (1961) 157-229. BENDE-LŐRINCZY 2002 Bende L. - Lőrinczy G.: Kora bronzkori temető és település a kiskundorozsmai Hosszúhát-Halmon. — Ein Gräberfeld und eine Siedlung aus der Frühbronzezeit auf dem Hosszúhät-Hügel in Kiskundorozsma. MFMÉ-StudArch 8 (2002)77-107. BENDE-LŐRINCZY 2003 Bende L. - Lőrinczy G.: Kora bronzkori temető és település a kiskundorozsmai Hosszúhát-halmon. — An early Bronze Age cemetery and settlement at Hosszúhát-Halom in Kiskundorozsma. In: Úton, útfélen. Múzeumi kutatások az M5 autópálya nyomvonalán. Szerk.: Szalontai Cs. Szeged 2003, 47-53. BENDE-LÖRINCZY-TÜRK 2002 Bende L. - Lőrinczy G. - Türk A.: Honfoglalás kori temetkezés Kiskundorozsma-Hosszúhát-halomról. — Eine landnahmezeitliche Bestattung von Kiskundorozsma-Hosszúhát-Hügel. MFMÉ - StudArch 8 (2002) 351-402. BENDE-LÖRINCZY-TÜRK 2003 Bende L. - Lőrinczy G. - Türk A.: Honfoglalás kori temetkezés Kiskundorozsma-Hosszúhát-halomról. — A Grave from the Age of the Conquering Magyars in Kiskundorozsma-Hosszúhát-halom. In: Úton, útfélen. Múzeumi kutatások az M5 autópálya nyomvonalán. Szerk.: Szalontai Cs. Szeged 2003, 55-63. BERECZKI-MARCSIK 2006^ Bereczki, Zs. - Marcsik, A.: Artificial cranial deformation in Hungary. In: Artificial deformation of human head in Eurasian past. Ed.: Mednikova, M. OPUS Moskva 5 (2006)96-114. 9 Il\ en jellegzetességre utal a Felgyö-Kettőshalmi dűlő 10—1 1. századi anvag vizsgálata is (MARCSIK s. a.). 10 Algy Ő: Szalai—Marcsik kézirat; Sándorfalva és Szeged-Csongrádi sgt. taxonómi feldolgozása közületien, Szabadkígyós: vö.: LOTTERHOF 1971. 498