Anders Alexandra – Lőrinczy Gábor szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 12. (Szeged, 2011)
LŐRINCZY Gábor - TÜRK Attila: 10. századi temető Szeged-Kiskundorozsma, Hosszúhátról. Ujabb adatok a Maros-torkolat Duna-Tisza közi oldalának 10. századi településtörténetéhez
10. századi temető Szeged-Kiskundo rozsma, Hosszúhátról A DNS vizsgálatok eddigi eredményei (CSÖSZMENDE 2011) bővítették ismereteinket. A 100. sírba temetett egyén anyai ági genetikai hovatartozását tekintve élesen elkülönül a közelében feltárt temetőben eltemetett személyektől. Míg a trepanált koponyájú férfi europid jellegű volt, genetikai mintázata klasszikus ázsiai anyai nyalábot képvisel. Kérdés, hogy ez párhuzamba állítható-e azzal az eltérő temetkezési szokással, hogy a közösség elkülönítve, „magányosan" temette el? 5 8 Érdemes felfigyelni arra is, hogy a közösség nagyobbik csoportját alkotó, europo-mongolid felnőttek (pl. 500., 595., 600. sír) között a legkarakterisztikusabb jellegzetességeket mutató aduitus korú nő (600. sír) — ellentétben a csoport többi tagjával, akik a klasszikus európai markereket képviselik nem európai vonalat mutat, hanem a kiterjedt, kelet-eurázsiai előfordulású F klaszterbe tartozik (CSÖSZ-MENDE 2011). Az archeozoológiai leletekről A területről 1974-ben öt lelőhelyről 6 ló adatait ismertették (BÖKÖNYI 1974, 375, 395, 397). Az azóta eltelt időben Vörös István szisztematikus munkája gyümölcseként egyrészt a terület két nagy sírszámú temetőjének, Algyő és Sándorfalva állatcsontanyagát mutatta be (VÖRÖS 2000; VÖRÖS 2004), másrészt a feltárt temetkezések áldozati állatainak és ételmellékleteinek a csontanyagát határozza meg és publikálja folyamatosan (VÖRÖS 2002; VÖRÖS 2011). A lelőhelyek kétharmadáról ismert lovas- vagy lószerszámos temetkezés. Részleges lovastemetkezés a lelőhelyek feléről került elő. 5 ' Nem számítva az algyői temető 14 lovát (VÖRÖS 2000), 18 ló csontvázanyagát őrzik múzeumi gyűjteményben. Még néhány szerencsés, állatmellékletekben gazdag lelőhely, temető, és az eddig előkerült, de még feldolgozásra váró archaeozoológiai anyaggal együtt lesz kellő mennyiségű és minőségű, hiteles feltárásból származó csontanyag ahhoz, hogy a mikrorégió 10. századi állatállományának összetételéről, sajátosságairól képet kaphassunk. Radiokarbon vizsgálatok eredményeiről és — a lehetőségekről A kiskundorozsma-hosszúháti temető és a hosszúhát-halomi 100. sír maradványaiból eddig összesen három l 4C vizsgálat áll rendelkezésünkre. A 100. sírban feltárt emberi vázból (50-55 éves) 2002-ben „hagyományos" radiokarbon vizsgálat készült a debreceni laboratóriumban (1. táblázat 1; deb-8072) (BENDE-LÖRINCZY-TÜRK 2002, 369), majd 2006-ban a Gnadendorf-projekt keretében a bécsi laboratóriumban szintén ugyanebből az emberi vázból vett minta, de már nagyobb pontosságú AMS vizsgálata készült el (1. táblázat 2; VERA 2699) (STADLER 2006, Abb. 9; 115-116). A két eredmény között a 10. század második felének vonatkozásában jelentősnek mutatkozó eltérés' 1' 1 miatt vita bontakozott ki a szakirodalomban a radiokarbon módszer 10. századra vonatkozó használhatóságával kapcsolatban (RÉVÉSZ 2006,416). Ezek után különösen kíváncsian vártuk az 595. sírból a poznani AMS adatot, ahol a mintavétel során ismét elkövettük azt a „hibát", hogy szintén az idős (60 év körüli) korában eltemetett emberi vázból vettünk elsőre mintát (1. táblázat 3; Poz-32658), a sokkal fiatalabb és ezáltal pontosabb eredményt ígérő állatcsontok (lovastemetkezés) helyett (vö. STADLER 2006, 116, 118). 6' Az 1, illetve 2 sigma konfidencia intervallumnak megfelelő kalibrált eredmények első ránézésre a 10. századon belüli pontosabb keltezést nem tesznek lehetővé, bár a Provencei-i Hugo (926-931) érme alapanyagának kimutatása az egyik veretben (GREIFF 2011, 485) arra utal, hogy 926 előtt nem került sor a sír megásásá58 Ez alapján gondolt arra Utende Balázs Gusztáv (MTA RI), hogy a jövőben talán kifejezetten a közösségtől elkülönítve temetett egyéneket kellene genetikailag vizsgálni és összehasonlítani. Az eddig ismert néhány esetről régészetileg egyelőre azt mondhatjuk el, hogy többnyire idősebb férfiakat temettek ilyen módon felszerszámozott lóval és viszonylag gazdag fegyvermelléklettel. 59 Ezen kívül 9 olyan lelőhelyről került elő lószerszámzat, ahonnan nincs egyértelmű ismeretünk arra nézve, hogy ezekben az esetekben lómaradvánv is volt-e. Viszont a mikrorégió területéről a 18 részleges lovastemetkezés mellett 18 lószerszámos temetkezéssel is számolnunk kell. 60 A Peter Stadler által elsőként alkalmazott szekvencia analízis során az említett kiskundorozsmai 100. sír ugyanúgy a 10. század harmadik negyedére — és nem későbbi időszakra — került (Phase Magyaren 3; STADLER 2006. Abb. 11), mint az általunk eredetileg javasolt keltezéssel (BENDE-LÖRINCZY-TÜRK 2002. 371-372). 61 Ezt — a módszer számunkra újdonságából adódó — hibát azóta korrigáltuk, továbbá a fent tárgyalt két sir állatcsontjai mellett a kiskundorozsma-hosszúháti temető valamennyi temetkezésének mérése folyamatban van a poznani laboratóriumban. 441
