Anders Alexandra – Lőrinczy Gábor szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 12. (Szeged, 2011)
LŐRINCZY Gábor - TÜRK Attila: 10. századi temető Szeged-Kiskundorozsma, Hosszúhátról. Ujabb adatok a Maros-torkolat Duna-Tisza közi oldalának 10. századi településtörténetéhez
10. századi temető Szeged-Kiskundorozsma, Hosszúhátról függesztő fül volt (4. kép 3—4). Nyakpánt: 11><6,5 cm, pántsz.: 2 cm, tegezszáj merevítő mag.: 12 cm, fenékpánt: 18,5x11 cm. Ltsz.: 2010.03.46. 2. Tegezszáj oldalán elhelyezett csontdísz a jobb combcsont fölött 8 cm-re, másodlagos helyzetben, előlappal lefelé. Előoldala pontkördíszes, hátoldala sakktáblaszerűen irdalt (4. kép 8; 5. kép 3). H.: 8,8 cm, sz.: 1 cm, v.: 0,15 cm. Ltsz.: 2010.03.47. 3. Két összerozsdállt nyílcsúcs (5. kép 4) a tegezben, hegyükkel felfelé. Az egyik rövid vágóélü, deltoid alakú, a másiknak csak a töredéke, a nyéltüskés része maradt meg. H.: 8,6 cm, sz.: 2,8 cm, v.: 0,5 cm, a nyéltüske töredék h.: 3 cm. Ltsz.: 2010.03.48. 4. Három darab összerozsdásodott, rossz megtartású nyílcsúcs (5. kép 5) a tegezben, hegyükkel felfelé. Az egyik hosszú vágóélü deltoid alakú, a másik töredékes. H.: 9 cm, sz.: 4 cm, a nyéltüsketöredék h.: 2,8 cm. Ltsz.: 2010.03.49. 5. íj ívelt oldalú csont markolatlemeze (5. kép 2b; 6. kép 1) a tegezt merevítő külső vaspánt belső oldalánál, a sír alján. A markolatlemez előlapján a csontfelület rossz megtartású. A lemez vége sakktábla szerűen irdalt, feltehetően egyik hosszanti éle mentén egykor szintén irdalás futott, a hátoldalán is irdalás nyomai láthatóak. Egyik végén töredékes. H.: 13,2 cm, sz.: 2,8 cm, v.: 0,15 cm. Ltsz.: 2010.03.50. 6. íj ívelt oldalú csont markolatlemeze (5. kép 2a; 6. kép 2) a tegezt merevítő külső vaspánt belső oldala mellett, ferde helyzetben, élével a sír alja felé. Mindkét felülete rossz megtartású, az irdalás csak nyomokban figyelhető meg. Egyik végén töredékes. H.: 13,6 cm, sz.: 3 cm, v.: 0,15 cm. Ltsz.: 2010.03.51. A csontlemezek helyzetéből megállapítható volt, hogy az í j eredetileg a tegez alatt feküdt, de mindkettő a vájt fakoporsóban volt elhelyezve. 7. Lant alakú vascsiholó (7. kép 1, 6) rossz megtartású töredékei a bal combcsont alatt a bal kéz két ujjpercével. H.: 6,5 cm, sz.: 3-4 cm, v.: 0,6 cm. Ltsz.: 2010.03.52. 8. Vaskés (7. kép 8) a jobb oldali bordák alsó szélén, a csigolyák és az alkarcsontok között. Felső nyélállású, nyéltüskés vaskés. H.: 9,8 cm, a nyéltüske h.: 2,5 cm, él sz.: 1,3 cm, fok v.: 0,8 cm. Ltsz.: 2010.03.53. 9. Lapos, téglalap keresztmetszetű vascsat (7. kép 2) a jobb boka vonala és a sírfal között, a sír alja fölött 32 cm-rel. A lócsontok felszedése után került elő. A csattüske hiányzik, de végeinek lenyomata megfigyelhető a csatkarikához korrodálva. H.: 4 cm, csat sz.: 3,8 cm, csatkarika: 0,8x0,3 cm. Ltsz.: 2010.03.54. 10. Rossz megtartású, trapéz alakú vaskengyel (6. kép 3; 7. kép 9) a bal térd és a sírfal között, a sír aljától 14 cm-rel magasabban. A koporsó beszakadása után süllyedhetett le erre a mélységre, mert a ló lábszárcsontjának vége a kengyel fölött került elő, a sír aljától 38 cm-rel magasabban. A tárgy erősen aszimmetrikus. A fül határozott nyakkal kapcsolódik a kengyelszárak találkozásához. A meredekebb lefutású oldalon a kengyel szára magasan találkozik a folyamatosan keskenyedő talppal. M.: 19 cm, sz.: 11 cm, talp sz.: 3 cm. fül: 5x4 cm. Ltsz.: 2010.03.57. 11. Jó megtartású, trapéz alakú, vállas vaskengyel fülének és szárának töredéke (7. kép 7) a sír délkeleti sarkában, a nyesési szinten. A markoló kanalával kimozdították. Nyakrésze, valamint szára rézdróttal készített vonalkás tausírozással díszített, a szárak keresztirányú mintájúak lehettek, a szárak találkozásánál a nyak alatt pedig X alakú a minta (6. kép 4). H.: 10 cm, fül sz.: 3,5 cm, nyak sz.: 1,8 cm, szár v.: 0,8 cm. Ltsz.: 2010.03.58. 12. Téglalap alakú, rossz megtartású vas hevedercsat (7. kép 3) közvetlenül a kengyel mellett a sír délkeleti sarkában, a lókoponya alatt. Felszedés és restaurálás után már csak a csatkeret és a tüske töredéke maradt meg. H.: 6 cm, csat sz.: 4 cm. Ltsz.: 2010.03.59. 13. Nagyon rossz állapotú vaskengyel a lókoponyával egy szinten, a sírgödör délkeleti sarkában. Füle töredékes, egyik sarka begyűrt, talpalója egyenes volt. Talpa és szárának talp felöli része laposra kalapált. Mag.: 15 cm, sz.: 13 cm. 9 14. Vasból készült, gyenge megtartású, aszimmetrikus, kétkarikás csikózahla (7. kép 5) a sír keleti végében. A töredékes állapotú zabla összerozsdásodott a kővetkező kengyel oldalával. H.: 13 cm, szájvas h.: 5,5 és 7 cm, a zablakarika átm.: 5,5x5 cm. Ltsz.: 2010.03.55. 15. Rossz megtartású vaskengyel egyik szárának és peremes kialakítású, gerinceit talpának a zabIához korrodált töredéke 1 0 (7. kép 4) a sír keleti végében. Talp sz.: 3 cm. Ltsz.: 2010.03.56. A fentiek alapján a temetés során a ló maradványaival együtt négy kengyelt helyeztek el a sírban. 594. sír: T.: Ny-K, 270-90°. H.: 235 cm, sz.: 90 cm, m.: 20 cm. Az agyagos altalajban jól kirajzolódott a sírnak a környezetétől kissé sötétebb, de világos betöltése, a koporsó kontúrvonala és megfigyelhető volt a koporsón kívüli és belüli föld eltérő elszíneződése is (8. kép 1). A sírban egy maturus korú (40—45 éves) férfi, hanyatt nyújtott helyzetű, közepes megtartású, enyhén bolygatott vázmaradványa feküdt (8. kép 2). A combcsont alsó végénél készített metszetben is jól megfigyelhető volt a vájt fakoporsó keresztmetszete. A sír falai lefele enyhén szűkültek, ezért az aljánál a sírgödör szélessége csak 80 cm volt. A combcsontok alatt a sír betöltése 6 cm vastagnak mutatkozott. Az 595. sír kiásásánál e sírgödör északnyugati negyedét megbolygatták, a bal felkarcsontot kiemelték, de a mellkas baloldali bordáit már nem bolygatták meg. 595. sír: T.: Ny-K, 264-84°. H.: 260 cm, sz.: 75 cm, m.: 32 cm. Az agyagos altalajban jól kirajzolódott a sírnak a környezetétől kissé sötétebb, de az 594. sír betöltésénél világosabb foltja. A sír délkeleti negyedének kiásása során átvágták az 594. sír északnyugati negyedét (8. kép 1). Az enyhén lefele szűkülő sírgödörben egy (maturus korú) 60 év körüli nő, nyújtott helyzetben hanyatt fekvő vázcsontjai voltak (8. kép 4). Vállai összehúzva, karcsontjai tágas helyzetben, bordái szétnyílva helyezkedtek el. Kézcsontjai szorosan a medencelapátok külső széle mellett feküdtek. Karcsontjai alatt 5 cm vastag földréteg volt. 9 A rossz megtartású kengyelből a felszedés és a restaurálás után rajzolhatatlan töredékek maradtak. A tárgyleírás és a méretadatok a sírrajz és sírleírás alapján készültek. 10 Felmerülhet annak lehetősége, hogy a zablálioz rozsdásodott kengyel hiányzó része a tausírozott kengyel töredéke volt. Ennek ellentmond, hogy a tausírozott kengyeltöredék jó, mig a zablálioz tartozó kengyeltöredék kimondottan rossz megtartású. E mellett logikusabbnak tűnik, hogy két pár kengyelt helyeztek a sírba, nem pedig három darabot. 421
