Anders Alexandra – Lőrinczy Gábor szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 12. (Szeged, 2011)

P. BARNA Judit: Adatok a dunántúli késő neolitikus háztípusokhoz. A Sopot- és a korai lengyeli kultúra házai Sormás-Török-földek lelőhelyen

Adatok a dunántúli késő neolitikus háztípusokhoz. A Sopot- és a korai lengyeli kultúra házai korai lengyeli lelőhelyen a kettős körárokhoz délkeletről csatlakozó egyidős telepen (RUTTKAY 2005, 198, Abb. 8. 6.) vagy Tesetice-Kyjovice, „Sutny" lelőhelyen feltárt, nyugati oldalán fedett tornáccal ellátott ház esetében (DOCKALOVA-CIZMAR 2008, 241, Abb. 11.). V. A 7. ház (A kategória (?) mindkét hosszanti falában, északi és déli végén is alapárokszerű többes oszlophelyek állnak (5. kép 1). Sem a hosszanti, sem pedig a rövidebb falak tartószerkezetének alapozása nem érte el ezek mélységét, így a feltárás során nem kerültek elő. Nagyméretű, téglalap alakú ház, tájolása: 355°. A 8. ház (5. kép 2) alaprajzában szintén egyes, illetve alapárokszerű többes oszlophelyeket találunk, de más elhelyezésben (A kategória (?). A hosszanti falak szerkezeti elemeinek nyomai nagyrészt hiányoznak. Déli vége nyitott, megaronos. Tájolása: 0°. A 7., a 8. és a 10. ház többszörösen vágta egymást. ÖSSZEFOGLALÁS A Sormás-Török-földeken feltárt házalapok — töredékességük ellenére — is fontosak, hiszen a lengyeli kultúra formálódásának időszakából nemcsak a Dunántúlon, de a kultúra egész magterületén egyedülállóak. A lelőhelyen feltárt, a Sopot-kultúrával kapcsolatba hozható házak párhuzamait megtaláljuk a szomszédos Mántai-dülői lelőhelyen, illetve a rövid előzetes közlemények szerint néhány törzsterületi lelőhelyen, pl.: Sopot (KRIZNARIC-SKRIVANKO-REED 2008). Alaprajzok hiányában részletes összehasonlítást nem állt módunkban végezni. A lengyeli kultúra formatív fázisához köthető házak (3. kép 1-3; 5. kép 4) pontos formai párhuzamai nem ismertek: egy esetben (30. ház) a Sopot-kultúrában találtunk részben megfeleltethető analógiát (Dubovo-Kosno), több esetben (1., 2. és 4. ház) a lengyeli kultúra fiatalabb lelőhelyein, pl.: Veszprém-Jutási út, illetve részben néhány szlovákiai lengyeli lelőhelyen (Svodín la, b és c típusok, Zlkovce, 3a típus). Ez utóbbiakkal az összehasonlítást megnehezítik az alaprajzok hiányosságai, annyi azonban így is megállapítható, hogy Sormáson a házak tartóelemeinek alapozása (a cölöplyukak, oszlophelyek) és maguk az alaprajzok is kevésbé szabályosak még, mint a kultúra klasszikus és késői fázisainak épületeinél. Az eltéréseknél fontosabbnak tartjuk a közös vonásokat: végső soron ezek a házak is a földfelszíni, cölöpszerkezetes, tapasztott falú, déli végükön nyitott hosszúházak típusát képviselik. A házhelyeket sok esetben kerítő árkok, illetve gödrök a vonaldíszes hagyományokra vezethetők vissza, azzal a módosulással, hogy nem csupán a házak hosszanti falai, hanem gyakran a ház valamelyik rövidebb fala mentén is megtalálhatók. A legjobban ezt az L-alakú árkok esete mutatja. Ez a jelenség Sopot és lengyeli házaknál egyaránt előfordul. Egyes házak kulturális besorolása datáló leletanyag hiányában, illetve bizonyos esetekben a leletanyag kevert jellege miatt nem egyértelmű. A Sormás-Török-földeken feltárt házak elemzése ezzel a munkával nem ért véget; ahogyan a település szerkezetének vizsgálata is még a jövő feladata. IRODALOM BÁN FF Y 2004 Bánffy E.: Újkökori és rézkori megtelepülés a Kerka völgyében. — Neolithic and Chalcolithic settling in the Kerka valley. ZM 13 (2004) 7-28. BÁNFFY-OROSS 2009 Bánffy, E. - Oross, K.: Entwicklung und Dynamik der Linearbandkeramik in Transdanubien. In: Krisen - Kulturwandel Kontinuitäten. Zum Ende der Bandkeramik in Mitteleuropa. Beiträge der Internationalen Tagung in Herxheim bei Landau (Pfalz) vom 14. - 17. 06. 2007. Hrsg.: Zeeb-Lanz, A. Internationale Archäologie, Arbeitsgemeinschaft, Symposium, Tagung, Kongress Bd. 11. Marie Leidorf, Rahden/Westf. 2009, 219-240. BELÉNYESY ET AL. 2007 Belényesy K. - Fábián Sz. - Marton T. - Oross K.: Balatonszár

szö-Kiserdei-dűlö. In: Gördülő idö. Régészeti feltárások az M7-es autópálya Somogy megyei szakaszán Zamárdi és Ordacsehi között. Szerk.: Belényesy K. - Honti Sz. - Kiss V. Budapest-Kaposvár 2007, 75-95. DIMITRIJEVIC 1978 Dimitrijevic, S.: Neolit u sjevero-zapadnoj Hravatskoj. Pregled stanja istrazivanja so 1975 godine. — Das Neolithikum in Nordwestkroatien. Überblick über den Stand der For37