Anders Alexandra – Lőrinczy Gábor szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 12. (Szeged, 2011)
Falko DAIM - Jérémie CHAMEROY - Susanne GREIFF - Stephan PATSCHER - Peter STADLER - Bendegúz TOBIAS: Császárok, madarak, indadíszek. Egy bizánci övveret a 8. századból és egy új lelet Dél-Magyarországról
F. DAIM - J. CHAMEROY-S. GREIFF - S. PA TSCHER - P. STADLER - B. TOBIAS tummal, amelyet a mellpáncélon viseltek (GALAVARIS 1981, 109 110). 1 6 Szobrok, mozaikok, diptychonok, kámeák és érmek bizonyítják, hogy a chlamys-X (illetve a paludamentum-ot) egy fibulával a jobb vállon (és nem a bal vállon, ahogyan azt a dél-magyarországi öwereten látjuk) rögzítették. 17 Vajon magyarázat lehet-e a felemelt jobb kéz — amely miatt az öwereten a jobb váll erősen lerövidül — a fibulának a bal vállra valló helyezésére? Egyes avar övvereteken valóban olyan balra forduló, a jobb kézben attribútum nélküli császárportrék láthatók, amelyeknél a fibula viszont a bal vállon kapcsolódik. 1 8 A fibulának a jobb oldalról a baloldalra való átkerülése nyilvánvalóan nem a császármellkép jobboldali képmezőjében lévő helyhiány miatt történt. A fibula felcserélt elhelyezése sokkal inkább azt bizonyítja, hogy a késő ókori éremképeket anélkül másolták, hogy a tükröződést figyelembe vették volna. Emiatt néz balra a legtöbb császármellkép az övtagokon jobb helyett (ahogyan ez az énnek többségén így van). Már amennyire a fibula az övmotívumokon felismerhető, az mindig kerek és egy befoglalt kör alakú gemmából áll, amelyet gyöngyök vesznek körül. Gyöngyös peremű kerek korongfibulákat a korai és a késői császárkorban is viseltek (BASTIEN 1992, 405-406). A ,,melldísz" Úgy tűnik, hogy a gyöngysor fonnájú melldísz az egyik oldalon a fibulához kapcsolódik. Ennek a „gyöngysornak" az eredetét az éremképek csüngős fibuláinál kell keresnünk. Ezeknél a fibuláknál (7. kép 3) egy befoglalt drágakő alól két vagy három aranyláncocska lóg le, amelyek közül mindegyik egy gemmában vagy egy gyöngyben végződik. Ezek a fibulák főleg a 4. századtól jelennek meg az érmek előlapján. 1 9 Vagyis nem kizárt, hogy a díszműves a melldíszt egy csüngős fibulából tervezte, majd a gyöngyös végű aranyláncocska egyikét gyöngysorként a császár nyaka köré helyezte. 2 0 A madridi Museo Nációnál de Arqueología ezüstdobozának (5. kép 3) császárképmásán ugyanakkor a „gyöngysor" és a fibula láthatóan nincsenek egymással összeköttetésben, olyannyira, hogy a mellkason lévő gyöngysort inkább a „chlamys" díszítéseként lehet értelmezni. Egyéb feltételezéseket a győztes hadvezéri, imperátori öltözék, sőt a „chlamys" fejlődéséből lehet levezetni. A római kori győztes hadvezéri viselet — amelyet a konzuli hivatalba való belépéskor is felöltöttek —, részei a „tunicapalmata" és a ,,toga picta" Az utóbbi széleit a 4. század közepétől gyöngyökkel és gemmákkal gazdagon díszítették (7. kép 1-2, 4; DELBRUECK 1929, 65-66; LAC AM 1974, Taf. 26-27; BASTIEN 1992, 284-285)." Ezzel a gazdag díszü „toga picta" a bizánci konzuli viseletben jelenik meg újra: a drágaköves szélű bíborselyemből készült ,,toros"ban, amelyet a császárok már az 5. század végén hordtak (PILTZ 1978, 428-439). Csak három évszázaddal későbbről találunk példát éremportrékon a „chlamys" gyöngyös szegélyére, mégpedig IV. Leó (886-912) solidusain (GRIERSON 1973, 117, 512, Taf. 24. ía-b). A „gyöngysor" tehát, amelynek a 9. század végénél korábbról nincsenek összehasonlítható párhuzamai, a győztes hadvezéri és a konzuli mellképek díszítése alapján jöhetett létre. A „chlamvs" gyöngysoros szegélydíszét ezek alapján ^ r 9 alkothatta meg a bizánci ötvös. 16 A késő római korhoz lásd: DELBRUECK 1932, 4-5; BASTIEN 1992, 237-238. 17 Afibulát ritkán ábrázolták a bal vállon: lásd pl. BASTIEN 1992, Taf. 141, 4 (kámeák Diocletianus és Maximianus mellképével); DELBRUECK 1933, Taf. 9.1.: Julianus. A mellképeknek ez a különleges kialakítása valószínűleg a vésnök tévedésére vezethető vissza. 18 Az avar övtagokat lásd: FANCSALSZKY 2007, 216, Nr. 5 és 8. 19 Előlapokon már a 2. századtól kimutatták őket (BASTIEN 1992, 406ff.). 20 DELBRUECK 1933. Taf. 22. arra utal, hogy Glycerius és Julius Nepos solidusain hosszabbak a csüngők. Lásd még: LACAM 1983. Taf. 188.: Basiliscus tremissise [475-476] 1. típus, 2. darab). 21 A ,, tunica palmata" virágos motívumokkal és egy koszorúval díszített; a bíborszínű „toga picta "-nak díszített (gyakran gyöngyös szegélyű) széle van (7. kép 11). 22 Negyedik konzulsága alkalmából Honoriushoz intézett dicsérő beszédében Claudianus leírja a császár diadalmeneti öltözékét (Claudianus, Panegyricus IV. Cons., 585-591): a császári „trabea" bíborszínű selyemből készült, drágakövekkel van kirakva és alakos hímzés díszíti. 23 A 4-5-i század arany- és ezüstérmein lévő páncélos mellképeken is felismerhető a fibula és a nyaktájék között egy gyöngyszegély. Lásd: BELLINGERETAL. 1964, Nr. 214-218.: Valens, Konstantinápoly. LACAM 1983, Taf. 112-113.: Anthemius solidusai. A mellpáncél széléről, vagy az alatta levő „ tunica "-ról van szó. 344
