Anders Alexandra – Lőrinczy Gábor szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 12. (Szeged, 2011)

Bendegúz TOBIAS: Avar kori tarsolyzárók a Kárpát-medencében

Bendegúz TOBIAS darab a típus elterjedési központjától — amely a Dunántúlon és a Dunától északra lokalizálható ­távolabb került elő. Holiare 452. sírjából ismerünk még egy csontból készített zárat, melyet Josef Zá­bojník, az általa kidolgozott időrend középső fázisa végére keltez. Ezen csontból készült tarsolyzárón kívül még két ólomból öntött darabról is tudunk a Zillingtal D 224. és 259. sírból. Ólomból készített tarsolyzárókat ezen túl csak a Mosonszentjánosi 44. sírból és a Győr-Téglavető dűlői 781. sírból említhetünk. Már az alapanyag szempontjából is elképzelhető, hogy ezeket a darabokat nem a min­dennapi életre szánták, hanem csak a temetkezésre külön készítették. Ennek a csoportnak minden egyes darabja férfisírból származik, legtöbbször a medence jobb oldalán kerülnek elő. A Kárpát-medencén kívül a Lucistoe-i 6. sírkam­rában (Krím/UA) találunk egy ehhez a csoporthoz nagyon hasonló rézötvözetből készítet tarsolyzárat (AJBABIN-CHAJREDINOVA 2009. 82, 18. Tab. 7). 2fl típus (7. kép B) A szíj áteresztő három lyuk körüli rész négy­szögletes alakú, melyeket kis kidudorodások dí­szítenek. A típus elterjedése azonos a 2e típus el­terjedésével. A már említett Győr-Téglavető dűlői 781. sírból származó darab kivételével mindegyi­ket bronzból öntötték. 2f2 típus (7. kép C) Alakra és díszítésre nézve megegyezik a 2fl tí­pussal, de a lyukak körüli részek lekerekítettek. Az alaki hasonlóság ellenére a típus fő elterjedési terü­lete a Duna-Tisza közére tehető. 2g típus (7. kép D) A tarsolyzárókra a három lyukat összekötő, ki­emelkedő és gyakran díszített tagok jellemzőek. A gátéri 37. sírból és Keszthely-Dobogóról származó darabok indamintával díszítettek. Az Odzaci­Nekropola IV. 10. sírból (KARMANSKI 1975. 18-19, 13 Táb. 10) származó zárót halszálkaminta, az alaty­tyán-tuláti 222. sírból előkerült darabot függőleges vonalak díszítik. Díszítetlenek viszont az Öskü­Agyaggödör 47. sírból és Kiskőrös-Pohibuj. Mac­kó dűlő 50. sírból (TÖRÖK 1975, 295, 4. kép) származó darabok. Az utóbbi a bronzból öntött példányokkal szemben csontból készült. Elterjedési területük a Balatontól északra és a Duna-Tisza közére tehető. 2h típus (7. kép E) A 2h típushoz különböző, három szíjátvezető lyukkal ellátott tarsolyzárók tartoznak. Teljesen kü­lönböző formájuk miatt elvileg minden egyes da­rab külön csoportot alkot. A legtöbb zár csontból készült. 3. típus (8-9. kép) Körülbelül a tarsolyzárók ötöde sorolható ehhez a típushoz. Alakjuk hengeres, melyek kétszer vagy négyszer vannak átlyukasztva. A 2. típus tarsolyzá­róihoz hasonlóan használhatták. 3a típus (8. kép A) A tarsolyzárókat csontból — valószínűleg nagyrészt kiskérődzők sípcsontjaiból (BENDE-LŐ­RINCZY s. a.) — esztergálták, a lyukak közötti ré­szeken barázdák díszítik. A lyukaktól eltekintve ezek a csontból készült tütartókra hasonlítanak. Némelyik darabnál elképzelhető, hogy eredetileg valóban tütartók voltak, s tarsolyzáróként csak má­sodlagosan használták. Néhány esetben, mind a Holiare-Halomdomb 106. sírból és a Homok­mégy-Halom, Tóth I. szántója 107. sírból előkerült daraboknál még tűket is találtak a belsejükben, an­nak ellenére, hogy azok át voltak fúrva. Ezekben az esetekben a tarsolyzárót tütartóként használták fel másodlagosan. A már említett három átfúrásnak a legtöbb eset­ben egyforma az átmérője, de néhányszor a közép­ső lyuk szélesebb is lehet. Az utóbbiakra főleg a Duna-Tisza közén találunk példákat (12. kép 2). Ezeket egyaránt viselték férfiak és nők a kora avar kortól a késő avar korig. Feltűnő, hogy majdnem minden darab közelében egy kést is találunk. Meg­határozott elterjedési központjuk nincs, de a Tiszá­tól keletre alig-alig fordulnak elő. 3b típus (8. kép B) Ehhez a csoporthoz jelenleg csak a Vác-Ka­vicsbánya 142. sírból és a Horgos-Budzak (SRB) 18. sírból származó tarsolyokat lehet besorolni. Az esztergált hengeres hüvely teljes hosszában baráz­dált. 3c típus (9. kép A) A típus minden darabja csöves csontból készült, díszítetlen. A legtöbb esetben három helyen van­nak átlyukasztva, de némelyiket négy lyukkal is el­láthatták. A típus több mind kétharmada női- és gyermek sírból származik. 282

Next

/
Thumbnails
Contents