Anders Alexandra – Lőrinczy Gábor szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 12. (Szeged, 2011)

BALOGH Csilla: Kora avar kori ún. propeller alakú övveret a kunpeszéri 3. sírból

Kora avar kori úri. propeller alakú övveret a kunpeszéri 3. sírból A SIR LELETANYAGA Kislemezgömbös fülbevaló: A kislemezgömbös fülbevalók többsége ugyan az avarkor második felének korábbi időszakára keltezhető (SZABÓ 1965, 46; ORMÁNDY 1995, 161-163), azonban két jól körülhatárolható csoportjuk viselete a kora avar korra tehető. Ide tartoznak azok a fülbevalók, amelynél a fülkarikához a lemezgömb három apró gömböcskével, vagy egy — gyakran keresztben bordázott — rövid, hengeres taggal kapcsolódik. Az előbbi típus szép példányai a kunpeszéri darabok is. A fülbevalók területi elterjedésével kapcsolatosan Ormándy János megállapította, hogy azok a DunaTisza közén gyakorlatilag alig fordulnak elő, két jánoshidai, egy fehértói és egy tiszavárkonyi példányon kívül nem is ismerte más lelőhelyről (ORMÁNDY 1995, 161-162). Hiányukat — véleményem szerint tévesen a kagáni székhely áthelyeződésével hozta összefüggésbe (ORMÁNDY 1995, 162). Ez azonban korán sincs így. A kislemezgömbös fülbevalók népes csoportján belül, az előbb említett korai típusok igenis előfordulnak a Duna-Tisza közén is, nagytöbbségük ezüst, vagy bronzzal kombinált ezüst, s a KiskőrösPohibúj-Mackó dülő 55/B sír arany példányának párjai a kunpeszéri 3. sírból származó darabok.

2 Az apró gömböcskékkel kapcsolódó fülbevalótípus gyakran fordul elő maszkos veretes (Deszk G 8. és Kiszombor O 2. sír (CSALLÁNY 1939, Ili-ív. t.) vagy préselt, sok-mellékszíjas és veret-imitációs övekkel, amire jó példa a vizsgált sírunk is. A női sírokból származó példányok kísérőleletei a korszakban általánosan elterjedt tárgytípusok (szemes gyöngyök, vaskarperecek, vascsat, orsókarika), csak ritkán fordulnak elő préselt háromkaréjos (Kiszombor E 17. sír (LÖRINCZY-STRAUB 2003, 186. 5. kép), vagy négyzet alakú, szalagfonatos pártadíszekkel, kürtös végű karpereccel (Pókaszepetk 72. sír (CS. SÓS SALAMON 1995, Pl. 7), préselt boglárral és ujjasfibulával (Kiskörös-Város alatt 2. sír (HORVÁTH 1935, XXIII. t. 4-5). A típus valószínűleg a nagygömbös fülbevaló-típussal azonos eredetű, előképeiket KözépÁzsiában kereshetjük. Mintegy átmenetet alkotnak a korai, díszítetlen nagygömbös fülbevalók, illetve az aprógömböcsös fülbevalók azon csoportja között, melyeknél a fülkarikához kapcsolódó kicsi gömbök alatt egy kissé nagyobb gömböcske alkotja a fordított piramis alakú csüngőt, mint amilyen a Dunapentele 11. (III.) sír aranyfülbevaló párja (GARAM 1995, 15. kép 1). A kislemezgömbös fülbevalók e típusa közel egy időben jelent meg a nagygömbös darabokkal, a Kiszombor O 2. sír 603-607 között, és a szentendrei 3. sír 609-610 között vert Focas solidusa (SOMOGYI 2005, l. táblázat) alapján a legkorábbi példányok a 7. század első évtizedeire tehetők. A Deszk G 30. sírban Focas 602-610 között vert sol idusának aranyozott bronz utánzatával volt együtt egy példányuk (GARAM 1992, 141). Divatjuk legfeljebb a 7. század közepéig tartott, s felváltotta őket a hengerpalástos kapcsolótaggal ellátott, granulációdíszes kislemezgömbös fülbevalók csoportja. Helyi készítésük valószínűsíthető: a kunszentmártoni ötvössír kisméretű, félgömb alakú préselő tövei (CSALLÁNY 1933. II. t. 4) alkalmasak lehettek előállításukra. Ezüst pszeudo-veretes öv: A kisméretű, kerek veretekkel díszített övek alapvetően az avar kor első felére jellemzőek. Ha csak a kunpeszéri temetőt nézzük, a 3. sír mellett a 6., 8., 9. és a 30/B sírokban is előfordul, a Duna-Tisza közéről pedig további 22 férfisírból ismerjük. Leletegyüttesünkben ezt az övet egy nagyobb méretű, egybeöntött pajzstestü bronzcsat zárta. A másik két kisebb, hasonló típusú csat a veretes kard felcsatolására szolgált. Ezek a csatok a Kárpát-medence kora avar kori anyagában gyakorta előforduló, többféle funkcióban feltűnő, közismert csattípust képviselnek. A pszeudo-veretek típusa a Martynovka-típusú veretek felé mutat (KOVRIG 1963, 105; BÁLINT 1995, 84; BALOGH 2004, 242). Az avar környezetben előforduló példányok egészen ritkán csontból (Börcs-Nagydomb 1. sír: TOM KA 2005,4. kép 2-6), általában fémből, leggyakrabban ezüstből készültek. Technika tekintetében kétfélék lehetnek: öntöttek

1 és préseltek. A préseltek az öntött darabok utánzatának tarthatók (BÁLINT 1995, 5-8. kép; BALOGH 2004, 3. kép l-ll). A fönlaki és a kunszentmártoni ötvösleletben van olyan verőtő (FETTICH 1926, V. t. 36-37; CSALLÁNY 1933, II. t. 17), amely alapján joggal feltételezhetjük, hogy ezeket a kerek vereteket helyben állították elő. 2 A kunpeszéri temető 9. sírjában arany fiilkarikájú ezüst, a 30/B sírban ezüst példányok voltak. 3 Öntött kerekpszeudo-veret csak a Deszk L 13. sírban (BALOGH 2004.13. kép 4) és a keceli Martynovka-típusú övgarnitúrában (BALOGH 2004. I. kép 5-7) fordul elő. 259