Anders Alexandra – Lőrinczy Gábor szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 12. (Szeged, 2011)
ÓDOR János Gábor - RACZ Zsófia: Szerszámmellékletes sír a szekszárd-tószegi-dülői avar temetőből
Szerszámmellékletes sír a Szekszárd-tószegi-dűlői avar temetőből alacsonyabb a rézénél. Alkalmas volt ólom, ón, de akár viasz melegítésére is. Theophilus Presbyter 1100 körül született ötvös-tankönyvében rézedényt ajánl például a niellóhoz szükséges ólom és kén együttes olvasztásához/ vagy a réz alapú aranyforrasz elkészítéséhez (BREPOHL 1999, 77-78, 127-128; THEOPHILUS III, 28 és 51). Az avar kori fémedényeket — több mint 40 példányt — Bálint Csanád gyűjtötte össze (BÁLINT 2004, 305 315). A zömmel sírleletekből ismert edények általában helyi készítésüek, néhány, bizánci eredetű táltól és korsótól eltekintve. Bálint Csanád szerint az ,, avaroknál a fémedények készítése és használata, legfőként azok tipológiailag egységes volta bizonyos társadalmi igényhez, szokásrendszerhez igazodott... Volt tehát bizonyos igény és volt azt kiszolgáló saját ötvösség — az avaroknál a 7. században megindult egy önálló és egységes fémedény-míívesség kialakulása " (BÁLINT 2004, 315). Ezektől, a főként jól felszerelt temetkezésekből (pl. Kunágota, Kunbábony, Igar, Ozora) előkerült poharaktól, kelyhektöl, korsóktól és ivókürtöktől határozottan el kell választanunk a szerszámmellékletes sírokból származó néhány edényt, mind formájukat, mind funkciójukat tekintve: ez utóbbiak nem presztízstárgyak, hanem kézművesek, elsősorban ötvösmesterek segédeszközei voltak. Fémedények avar kori szerszámmellékletes (ötvös) sírokból: Kisújszállás-Nagykert: 2 db lapos réz(ötvözet)tál 6 Kunszentmárton, Habranyi-telep 1. sír: 1 db bronzszelence (üvegsúlyok tárolására), 1 db lapos réztál 7 (CSALLÁNY 1933, 12, 15, III. t. 1,7). Szekszárd-Tószegi-dűlő 976. sír: 1 db füles réztégely. A kisújszállási és kunszentmártoni lapos fémtálak használata eltér a szekszárdi tégelyétől. Ezekben olvasztás helyett inkább nyersanyagot tárolhattak, esetleg zúzhattak össze kis kalapács segítségével. 8 Van azonban néhány avar kori lelet, amely közelebb áll formailag az általunk vizsgált edényhez. Az egyik a budakalász-dunaparti temető 1472. sírjából került elő: hengeres pohárka (3. kép 2), a szekszárdinál jóval vastagabb, masszívabb rézlemezből, pereménél egy lyukkal áttörve/' Ebbe eredetileg ugyancsak fület illeszthettek, de az sem kizárt, hogy a poharat a lyukon átfűzött zsinórral erősítették a derékövhöz. Egy, a mokrini (SRB) temető területéről származó szórványlelet (3. kép 4) kialakítása még jobban közelít a szekszárdi tégelyéhez: a kissé nyúlánkabb, hengeres testű edény oldalait szintén szegecseléssel erősítették össze, talpát is hasonló, talpgyűrüt eredményező módon kalapálták a testhez (RANISAVLJEV 2007, 26, T. XXXIX. l, sl. 72). 1 0 A publikáció fényképén jól látszik a kihajló oldallemezre alulról felhajlított, és a szekszárdinál kevésbé gondosan elkalapált talplemez. A perem közelében lévő nagyméretű lyuk funkciója ez esetben is bizonytalan: vagy a fül felerősítésének, vagy az edény felfüggesztésének a helye. A budakalászi temetkezést és a mokrini szórvány edényt sem kísérte egyéb szerszámlelet. Hengeres testű rézpoharak/tégelyek az avar korból: Budakalász-Dunapart 1472. sír. M.: 4,25 cm, átm.: 6,75 cm, v.: 0,2 cm. Mokrin (SRB), szórványlelet az avar temető területéről. M.: 9,2 cm, átm.: 6 cm. Szekszárd-Tószegi-dűlő 967. sír A meghajlított nyelű laposreszelő A tószegi-dűlői reszelő az egyszeres vágású (egyirányú) reszelők csoportjába tartozik, ezeken az ék alakú élek párhuzamosan sorakoznak. Az ilyen típusú reszelök használata során széles a forgácsleválasztás, ezért az ötvös iparban csak lágy anyagok 5 A nielló díszítés az avar kori tárgyakon csak ritkán, idegen elemként jelenik meg. 6 3. j.-ben i. m. 146, XXX1I1. t. 1-2. 7 A kunszentmártoni tál anyagösszetételét — nikkeltartalmú réz — a mainzi Römisch-Germanisches Zentralmuseumban mérték meg. S Theophilus rézedényt ajánl pl. az ezüst forrasztásához használt égetett borkő és az aranyforrasz alapanvagát képező rézoxid és -klorid megőrlésére is (BREPOHL 1999. 82. 127; THEOPHILUS 111. 31 és 51). 9 A publikálatlan tárgy at Pásztor Adrién és Vida Tivadar jóvoltából ismerjük. Köszönjük az ásatóknak, hogy rendelkezésünkre bocsátották a tárgy fényképét. 10 E tárgyra Tobias Bendegúz (Mainz) hívta fél a figyelmünket, köszönet érte. 247
