Anders Alexandra – Lőrinczy Gábor szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 12. (Szeged, 2011)
SOMOGYI Péter: Byzantinische Fundmünzen in der Awarenforschung — eine Forschungsgeschichte von den Anfängen bis zum Jahre 2010
SOMOGYI Péter SOMOGYI 2005 Somogyi P.: Újabb gondolatok a bizánci érmék avarföldi elterjedéséről. Numizmatikai megjegyzések Bálint Csanád közép avar kor kezdetére vonatkozó vizsgálataihoz. — Neue Überlegungen über den Zustrom byzantinischer Münzen ins Awarenland. Numismatischer Kommentar zu Csanád Bálints Betrachtungen zum Beginn der Mittelawarenzeit. MFMÉ - StudArch 11 (2005) 189-228. SOMOGYI 2008 Somogyi, P.: New remarks on the flow of Byzantine coins in Avaria and Walachia during the second half of the seventh century . In: The Other Europe in the Middle Ages. Ed.: Curta, F. Leiden-Boston 2008, 83-149. SOMOGYI 2008a Somogyi, P.: Neue Überlegungen über den Zustrom byzantinischer Münzen ins Awarenland (Numismatischer Kommentar zu Csanád Bálints Betrachtungen zum Beginn der Mittelawarenzeit). Antaeus 29-30 (2008) 347-393. SOMOGYI 2009 Somogyi, P.: Byzantinische Fundmünzen der Awarenzeit. Eine Bestandsaufnahme 1998-2007. Acta Archaeologica Carpathica 42-43 (2009) 231-299. SOMOGYI 2009a Somogyi, P.: Der Fund von Kleinschelken (Siebenbürgen, 1856) im Lichte neuentdeckter Archivdaten. In: Byzantine Coins in Central Europe between the 5th and 10th century. Ed.: Woloszyn, M. Moravia Magna Seria Polona 3. Kraków 2009, 417-448. STADLER 2005 Stadler. P.: Quantitative Studien zur Archäologie der Awaren I. Wien 2005. STEFAN 1937 Stefan, F.: Der Münzfund von Maglern-Thörl (vergraben um 570/71 bis 584/5) und die Frage der reduzierten Solidi. Numismatische Zeitschrift 70(1937)43-63. TOLSTOJ Tolstoj, I. I.: Vizantijskie monetv 1-9. St. Petersburg 1912-1914. WINKLER 1960 Winkler, J.: Note despre colectia monetarä a lui Dániel Lészay. SCN 3 (1960) 451^163. WINTER 2000 Winter, H.: Die byzantinischen Fundmünzen aus dem österreichischen Bereich der Avaria. -Byzantine coin finds from the Austrian area of the Avaria. In: Die Awaren am Rand der byzantinischen Welt. Hrsg.: Daim, F. MFMA 7. Innsbruck 2000, 45-66. WINTER 2009 Winter, H.: Die byzantinischen und karolingischen Fundmünzen aus dem österreichischen Bereich der Avaria - eine Neubearbeitung. In: Byzantine Coins in Central Europe between the 5th and 10th century. Ed.: Woloszyn, M. Moravia Magna Seria Polona 3. Kraków 2009, 325-356. WOLLMANN 1982 Wollmann, V.: Johann Michael Ackner (1782-1862) Leben und Werk. Cluj-Napoca 1982. WOLLMANN 1983 Wollmann, V.: Briefe zur Geschichte der siebenbiirgischen Altertumskunde. Bucure§ti 1983. WOLOSZYN 2009 Woloszyn, M.: Byzantinische Münzen aus dem 6.-7. Jh. in Polen. In: Byzantine Coins in Central Europe between the 5th and 10th century. Ed.: Woloszyn, M. Moravia Magna Seria Polona 3. Kraków 2009, 473-530. WURZBACH 1870 Wurzbach, C: Biographisches Lexikon des Kaiserthums Oesterreich. Teil 21, Wien 1870. BIZÁNCI EREMLELETEK AZ AVAR KORSZAK KUTATÁSÁBAN — KUTATÁSTÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS A KEZDETEKTŐL 2010-IG SOMOGYI Péter Közhelynek számít, hogy az avar korszak kutatása Pulszky Ferenc 1874. január 12-én tartott akadémai felolvasásával vette kezdetét. Az is jól ismert tény, hogy a Magyar Nemzeti Múzeumba Kunágotáról, Szentendréről és Ozora-Tótipusztáról bekerült sírleletek avar hagyatékként való meghatározását a hozzájuk tartozó négy aranyérem, az avarokkal kortárs I. Iustinianus, II. Iustinus (Pulszkynál tévesen I. Iustinus), Focas és IV. Constantinus bizánci császárok veretei tették lehetővé. A Pulszky által kijelölt úton Hampel Józsefhaladt tovább, aki már a fenti sírok mellékletei által kijelölt lelethorizontot is mint tipokronológiai rendszerének III. csoportját, avar hagyatékként kezelte. Mivel Hampel monumentális munkáját, az Alterthümert, mind a hazai, mind a nemzetközi kora középkori kutatás hosszú évtizedekig hiteles alapműként kezelte, s ennek megfelelően a benne közölt adatokat ellenőrzés nélkül átvette és használta; kézenfekvőnek tünt a kutatástörténeti áttekintést in medias res Pulszky Ferenc és Hampel József avar kori bizánci éremleletekre vonatkozó megállapításainak ismertetésével, értékelésével kezdenem. Noha nem kétséges, hogy avar kori bizánci érmek, mint más egyéb régiségek is, mezőgazdasági vagy egyéb földmunkák során nem csak a 19. századtól kezdve, hanem már a korábbi évszázadokban is előkerültek, a kutatás ezekről a túl korán felfedezett éremleletekről csak kivételes esetekben szerezhet tudomást. Ilyen kivételt képeznek a 15. században Siklós-Semlényi pusztán és a 16. században Bernecebarátin elrejtett éremkincsek, ugyanis a kurrens aranypénzeken kívül az elsővel egy Heraclius, a másodikkal pedig egy Focas solidust is elrejtettek. A bizánci érmekre vonatkozó — érthetően elenyésző számú — korai híradások ismertetését követi a Magyar Nemzeti Múzeumba 1880-ig bekerült és a 222
