Anders Alexandra – Lőrinczy Gábor szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 12. (Szeged, 2011)
ANDERS Alexandra - PALUCH Tibor: A Körös-kultúra fiatalabb időszakának települése Mindszent határában
ANDERS Alexandra - PALUCH Tibor it, még az alján, azaz 150 cm-es mélységben sem. Trogmayer Ottó, az ásatás szakmai konzulensének tanácsára a szelvényben (mintegy 3 m-re a kibontott gödör aljától ÉK-i irányban) és a szelvénytől távolabb fúrásmintákat vettünk. Ezekben a fúrásmagokban hasonló rétegződést tapasztaltunk, mint a szelvény metszetfalában, ezért nagy valószínűséggel egy, a szelvény méreténél jóval nagyobb, amúgy a Körös-kultúrában teljesen szokványosnak tartható hatalmas, akár 10-15 m-es gödörbe áshattuk bele szondánkat/' A feltárás során elkülönített különböző bontási szinteket — így utólagosan — a gödör különböző betöltödési rétegeiként értékelhetjük. Mivel az ásatás harmadik hetének közepére anyagi lehetőségeinknek végére értünk, a feltárt jelenségek dokumentálása után a szelvényt lefedtük és betemettük, egy későbbi folytatás reményében bízva. 1" A LELETANYAG A kerámia általános jellemzői Elemzésünkbe csak a bolygatott réteg alatti, azaz a felszíntől számított 45 cm-től mélyebben jelentkező leletanyagot vettük be. Az így beleltározott töredékek száma 3509 db, mely mindenképpen jelentős számnak tűnik, tekintve a feltárt terület nagyságát. Összehasonlításképpen a hasonló korú, statisztikai vizsgálatok körébe vont Maroslele-Pana 4. gödréből 2197 db (TROGMAYER 1968, 7), Kőtelek-Huszársarok 1. gödréből 245 db (RACZKY 1983, 162), Dévaványa-Barcéi kishalom 60 m 2-nyi feltárt területén 1198 db (ORAVECZ 1997, l. táblázat) töredék látott napvilágot. Ecsegfalva 23 lelőhelyének A szelvényéből — melynek mérete szintén 5x5 m volt — 1854 db összeillesztett kerámiát ismerünk (OROSS 2007. 492. Tab. 27.1). A kerámiatöredékek döntő többségének színére a barna és annak különböző árnyalatai jellemzőek. Az edények zömét pelyvával soványították, kevesebb esetben használták e célra a homokot. A leletanyag egészére jellemző a töredezettség, gyakori a lekopott, erodált felszín. Nagyon kevés összeillő töredékre találtunk a restaurálás során; hasonló megfigyeléseket tehettek Ecsegfalva 23 lelőhelyének feldolgozásakor is (OROSS 2007, 492). Ezért számít különös értékű leletnek a 21. gödörből előkerült ép edény (5. kép 1). A töredékek jelentős része oldaltöredék, ezt követi a peremtöredékek száma és elenyésző az aljtöredékek aránya. A kerámiamaradványok ilyenfajta megoszlása nem számít kivételesnek a korszakban, hasonló „aránytalanságok" figyelhetők meg pl. Kőtelek-Huszársarok 1. gödrénél is (RACZKY 1983, 162, 3. kép). John Chapman és Bisserka Gaydarska foglalkozott részletesebben a régészeti leletegyüttesekben megjelenő edényrészek arányaival ( CHAPMAN 2000, 49-104; CHAPMAN- GAYDARSKA 2006; CHAPMAN ET AL. 2010, 222-223). Véleményük szerint a balkáni neolitikum általános jellegzetességének tartható, hogy a kerámia leletanyag töredékes, bizonyos részek alul, míg mások felülreprezentáltak és kevés a valóban kiegészíthető edény. A szerzők ezt a jelenséget az edények szándékos törésével, majd a töredékek tudatos térbeli deponálásával magyarázzák. A durva és finom kerámia megoszlása is megegyezik a más lelőhelyeken tapasztaltakkal; az 1 cm körüli, vagy ettől vastagabb falvastagságok a jellemzőbbek. Edényformák A töredékekből rekonstruálható edényfonnák a Körös-kultúra általános típusaihoz tartoznak, többségük a fazék és tál típusok formavariációi, de van néhány különleges típus is. Puttony alakú edény: Nagyméretű tárolóedényt nem találtunk a töredékek között, de a Körös-kultúra egyik jellegzetes edénytípusát, a puttony alakú edényt igen (5. kép 4). 1 1 A négy lábon álló edénynek csak az alsó részének töredéke került elő a feltáráson, de az ismert ép példányok (KUTZIÁN 1944. 50-51, 1.1. l, XI. t. l, XIII. t. 15, XXV. t. 2-6) alapján formája egyértelműen meghatározható. 9 Nagyméretű, teljesen feltárt gödrök a Körös-kultúra idejéből: pl. Maroslele-Pana 4. gödör: 5 *kb 5m, -130 cm (TROGMAYER 1964, 69. 1. kép), Kötelek-Huszársarok 1. gödör: kb. 4,5*4,5 m, -100 cm (RACZKY 1983. 161), Endröd 3/39, 1. gödör: 10,5x11 m, -200 cm (MAKKAY 2007, 108, Fig. 66). Hasonló, bár kisebb méretű szondát ástak legutóbb pl. Nagykörűben Raczky Pál és munkatársai is egy Körös-gödörbe (RégKutMagy 2003 (2004) 257; RACZKY ET AL. 2010. 151). 10 A leletanyag a KJMltsz.: 2010.3.1-4796. számon található. IIA rajzokért Koncz Margitnak és Czabarka Zsuzsának tartozunk köszönettel.
