Anders Alexandra – Lőrinczy Gábor szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 12. (Szeged, 2011)
MULLER Robert: Mikor épült a keszthely-fenékpusztai késő római kori erőd?
Mikor épült a keszthely-fenékpusztai késő római kori erőd? négy azonos jellegű temető. Erre csak egy választ tudok adni, és ez az erőd építésével kapcsolatos. Egy ilyen hatalmas építkezéshez 1 2 sok emberre volt szükség. Ezeket a provincia különböző vidékein toborozhatták, majd telepítették ide. A különböző nagyobb közösségek külön temetőket nyitottak. A tárgyi anyagban és a temetkezési rítusban megfigyelhető kisebb különbségek ellenére a temetők meglepően egységesek, és hasonlatosak a többi, hasonló korú pannóniai temetőhöz. Ez viszont azt jelenti, hogy nem a birodalom távoli területeiről kerültek ide az itt eltemetettek. Az építőmunkások egy része, valószínűleg a többsége a munka befejezése után az erőd lakójaként itt maradt, ezért tovább használták a temetőket. A IV. temetőbe, közvetlenül az erődfalak tövébe pedig talán az utóbb, az erődépítés befejezését kővetően érkezettek halottait kezdték eltemetni, majd az 5. században erősen lecsökkent létszámú népesség is ide temetkezett. Összegzésképpen elmondható, hogy az erődbelsőből előkerült leletek és jelenségek úgy értelmezhetők, a fenékpusztai erőd a 4. század közepén, II. Constantius uralkodása idején épült, és az erőd déli fala előtti temetők ezt a keltezést erősítik meg. IRODALOM R. ALFÖLDI 1949 R. Alföldi M.: A szőkedencsi későrómai éremlelet. — Monnaies du Bas Empire découvertes á Szőkedenes. AntHung 3 (1949) 86-92. BARKÓCZI-SALAMON 1984 Barkóczi, L. - Salamon, A.: Tendenzen der strukturellen und organisatorischen Änderungen pannonischer Siedlungen im 5. Jahrhundert. Alba Regia 21 (1984) 147-187. BÉL 1999 Bél, M.: Notitia Hungáriáé novae historico geographica. Zala vármegye leírása. Ford.: Szabó B. ZGY 46 (1999) 13-62." BIERBRAUER 2004 Bierbrauer, V.: A Keszthelykultúra és a későrómai továbbélés kérdése Pannoniában (Kr. u. 5-8. század). Ujabb gondolatok egy régi problémáról. — Die Keszthely-Kultur und die romanische Kontinuität in Westungarn (5.-8. Jh.). Neue Überlegungen zu einem alten Problem. ArchÉrt 129 (2004) 67-82. ERDÉLYI-SÁGI 1980 Erdélyi, I. - Sági, K.: Ergebnisse der Ausgrabungen von KeszthelyFenékpuszta. MittArchlnst 8/9 (1980) 151-156. ÉRY-NÁDORFI 2009 Éry K. - Nádorfi G.: Késő római kori tömegsír Szabadhatván határában. Alba Regia 38 (2009) 15-29. HAJNÓCZI 1975 Hajnóczi Gy.: Pannónia villaépítészete. Építés- és építészettudomány 7 (1975) 3-61. HARM ATTA 1971 Harmatta J.: Pannónia későantik fejlődésének problémái. AT 18 (1971)264-266. HEINRICH-TAMÁSKA 2008 Heinrich-Tamáska, O.: Bemerkungen zur Transformation spätantiker Strukturen in Pannonién am Beispiel von Keszthelv-Fenékpuszta. AAC 42—43 (2007-2008) 2008, 199-229. HEINRICH-TAMÁSKA 2008a Heinrich-Tamáska, O.: Keszthelv-Fenékpuszta zwischen Spätantike und Karolingerzeit. In: Die Langobarden. Das Ende der Völkerwanderung. Red.: Hegewisch, M. Bonn 2008, 91-107. HEINRICH-TAMÁSKA 2011 Heinrich-Tamáska, O.: Megjegyzések a fenékpusztai II. számú kora keresztény bazilika keltezéséhez. — Bemerkungen zu der datierung der zweiten frühchristlichen Basilika von Fenékpuszta. MFMÉ - StudArch 12 (2011) 225-234. HEINRICH-TAMÁSKA-PROHÁSZKA 2008 Heinrich-Tamáska, O. - Prohászka, P.: Pannonién zwischen Spätantike und Attilazeit am Beispiel von Tokod und Keszthely-Fenékpuszta. In: Hunnen zwischen Asien und Europa. Aktuelle Forschungen zur Archäologie und Kultur der Hunnen. Beiträge zur Ur- u. Frühgesch. Mitteleuropas 50. Hrsg.: Bodo, A. - Externbrink, H. - Herget, M. Langenweißbach 2008, 143-156. LÁNYI 1972 Läny\,\ :. Die spätrömischen Gräberfelder von Pannonién. Acta ArchHung 24 (1972) 53-213. LIPP 1886 Lipp V.: A fenéki sírmező. ArchKözl 14 (1886)137-159. MÓCSY 1962 Mócsy, A.: Pannónia. PWRE Suppl. IX. Stuttgart 1962, 516-776. MÓCSY 1974 Mócsy A.: Pannónia a késői császárkorban. Apollo Könyvtár 4. Budapest 1974. MRÁV 2005 Mráv Zs.: Egy erőd, amely sohasem épült jel. Régészeti kutatások Göd-Bócsaújtelepen, a későrómai erőd területén 2000-2001. — A Never-finished Late Roman Fortress. Archaeological Excavations in the Territory of the Fortress Göd-Bócsaújtelep in 2000-2001 (Preliminary Report). SzKMÉ 7 (2005) 291-332. MRÁV 2005a Mráv, Zs.: Quandian policy of Valentinian I. and the never-finished late Roman fortress at Göd-Bócsaújtelep. In: Limes XIX. Proceedings of the XIX l h International Congress of Roman Frontier 12 Sági Károly szerint a fenékpusztai erőd felépítéséhez 87 000 nt követ kellett a helyszínre szállítani és beépíteni (SÁGI 1978a. 111). Tóth Endre számítása szerint egyetlen kerek torony felépítéséhez 656 m' köre volt szükség (TÓTH 2009, 77). 151
