Anders Alexandra – Lőrinczy Gábor szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 12. (Szeged, 2011)
V. SZABÓ Gábor: Ahol a bronz terem... Előzetes jelentés a baks-temetőparti késő bronzkori lelőhelyen végzett fémkereső műszeres kutatásokról
Ahol a bronz terem. gyártják, az új időszakot mindössze néhány új fémtárgy-típus feltűnése jelzi. Ilyen például az antennás markolatú kard, az aszimmetrikus tokosbalták, új lószerszám-verettípusok és vasból készült tokosbalták. Abszolút időben ezt az időszakot a Kr. e. 9 századdal, a különböző relatív kronológiai rendszerek közül pedig a HaB2-3 periódussal, Kemenczei IVb-Va, Metzner-Nebelsick V. periódusával párhuzamosíthatjuk (1. táblázat). A Dunántúlon ekkortájt kerülnek a földbe a romándi és sághegyi I-V., az Északi-Középhegységben a bükkszentlászlói I— III., a Dél-Alföldön pedig a szentesi, óföldeáki, tarhosi (KEMENCZEI 1996, 84) bronzkincsek. Ugyanebben az időszakban megjelennek azonban olyan új típusú - lószerszámalkatrészeket és fegyvereket magukban foglaló együttesek —, amelyeknek legkorábbi képviselői a prügyi és a biharugrai kincsek. 4l S Valószínűleg ekkor indulnak a Mezőcsát-kultúra legkorábbi temetői is (METZNER-NEBELSICK 1998, 376, 381), amelyek a Gáva-kultúra kerámiaanyagát hordozó településekkel párhuzamosan, egy egyelőre pontosan nem definiálható viszonyrendszerben léteznek egymás mellett. A BAKSI KÉSŐ BRONZKORI TELEPÜLÉSEN TAPASZTALT FÉMGAZDAGSÁG LEHETSÉGES OKAIRÓL A baks-temetőpartihoz hasonló méretű és intenzitású települést keveset ismerünk az Alföldön. A Gáva-kultúra legtöbb településére jellemző a nagy mennyiségű és összetett kerámiaanyag, ami azonban eddig egyetlen lelőhelyen sem társult a Bakson tapasztalt fémgazdagsággal. Publikált régészeti kutatás hasonló adottságú településen eddig mindössze Poroszló-Aponháton történt. A Patay Pál által feltárt lelőhely topográfiai helyzete és leletanyaga a baksival rokon vonásokat mutat (PATAY 1976; v. SZABÓ 2004, 138-139, 143-145). Amiben eltér a baksitól, az egyrészt fémtárgyakban szegényebb volta, 4 9 másrészt az ott előkerült leletanyagban nincs semmi jele annak, hogy a település megérte volna a HaB2-3 periódust. A baksi lelőhely különlegességét tehát a felszínén szétszóródott nagymennyiségű bronztárgynak és töredéknek köszönheti. Az elmúlt években végzett fémkereső műszeres kutatásaink során 19 késő bronzkori települést vizsgáltunk át az Északi-középhegység és az Alföld területén (V. SZABÓ 2009; v. SZABÓ 2010), de hasonló számú fémtárgyat egyiken sem találtunk. A települések legtöbbjén előfordultak szórvány bronztárgyak és zárt kincsek, ám ezek mennyisége egyetlen esetben sem közelítette meg a Bakson tapasztaltakat. A legtöbb lelőhelyen mindössze néhány foltban koncentrálódtak szórvány bronztárgyak, illetve zárt együttesek. Az alacsony intenzitásra lehet példa a martonyi-szúnyogtetői erődített település, ahol két kisebb foltban kevesebb mint 20 bronztárgy és egyetlen kincs került elő (V. SZABÓ 2009, 134, 11 12. kép). Hasonló szituációval találkoztunk a mátraszőlős-kerekbükki erődített telepen is, ahol szintén két helyen bukkantunk szórvány bronztárgyakra és egy kincsre (V. SZABÓ 2009, 134, 9-10. kép). Alföldi lelőhelyeink közül alacsony intenzitásúnak a zsákai mutatkozott, ahol a Gáva-kultúra kerámiájával keltezett településen két bronzkincsre és mindössze néhány szórvány bronztárgyra leltünk (V. SZABÓ 2010,30-31). A lelőhelyek másik csoportját nagyobb mennyiségű bronztárgy szóródása jellemzi, ám ezek száma még mindig jóval a Bakson tapasztalt mennyiség alatt marad. Ilyen volt például a szilvásváradkelemenszéki erődített település, ahol több mint 200 szórvány bronztárgyra és egy bronzékszerekből álló kincsre bukkantunk (V. SZABÓ 2009, 131, 3-4. kép). A bükkzsérc-hódostetői erődített településen 81 késő bronzkori és kora vaskori szórvány fémlelet, valamint 4 kincs került elő (V. SZABÓ-BÍRÓ 2010). Az alföldi lelőhelyek közül a HajdúdorogSzállásföldeken átvizsgált későbronzkori település emelkedik ki, ahol több mint 50 bronztárgyat sikerült a szántott felszínen összegyűjteni. 5 0 48 A: itt leírtakhoz lásd 24. j. 49 A Poroszlón tapasztalt relatív fémszegénység azzal is magyarázható, hogy itt fémkereső műszeres vizsgálat nem történt, valamint a teriilet hosszú ideje már nem is kutatható, mivel mára jelentős részét feltöltötték és beépítették. 50 A lelőhelyet egy korában itt előkerült, három díszített karperecből álló egy üttes hitelesítése miatt vizsgáltuk át fémkereső műszereinkkel 2006 folyamán. A Gáva-kultúra kerámiájával keltezhető település helyén ép bronzkést, sarlót, nyílhegyet 103
