Anders Alexandra – Lőrinczy Gábor szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 12. (Szeged, 2011)
V. SZABÓ Gábor: Ahol a bronz terem... Előzetes jelentés a baks-temetőparti késő bronzkori lelőhelyen végzett fémkereső műszeres kutatásokról
Ahol a bronz terem. miája tágabb térségünk más, Gáva-kultúrás lelőhelyein is megjelenik (V. SZABÓ 1996, 40-42), így nem zárható ki, hogy a baksi töredék is ennek a kapcsolatrendszernek a bizonyítéka. Amennyiben a baks-temetőparti bekarcolt és bepecsételt díszítésű töredék mégis a Basarab-kultúra körébe sorolható, akkor az erdélyi Telek/Teleac (RO) erődített telepén tapasztaltakhoz hasonlóan 2 2 lelőhelyünkön is egy önálló, a HaCl időszakra keltezhető lelethorizonttal kell számolnunk. 2 3 A LELŐHELYEN ELŐKERÜLT FÉMTÁRGYAKRÓL ÉS AZOK IDŐRENDI HELYZETÉRŐL A Baks-Temetőparton 2010 végéig talált 1664 bronztárgy közül idáig 1344 darab lett megtisztítva, konzerválva és beleltározva. A kontextussal nem rendelkező szórvány bronztárgyak közt kevés teljesen ép darabot találunk: 5 tokosbaltán, 2 tokosvésőn, 2 fűrészlapon, 1 bronzkésen, 5 nyílhegyen, 3 szíjelosztón, 4 tűn s egy karperecen kívül csak kisebb karikákat, pitykéket, öntőcsapokat sorolhatunk ebbe a kategóriába. Jóval nagyobb mennyiségben szóródtak szét a területen sérült, töredékes tárgyak (2. kép). A meghatározható formájú tárgyak körébe 505, az öntőrög, öntecs, öntőlepény kategóriába 390 tárgy volt beilleszthető. A meghatározhatatlan típusú tárgyakhoz tartozó 305 bronztöredék a teljes leletanyag 33%-át teszi ki. Ezek zömében kisméretű lemez- és öntvénytöredékek voltak — patinájuk, felszínük és öntési technológiájuk egyértelműen az ugyaninnen származó, biztosan meghatározható bronzkori tárgyakkal rokonítják őket, így keltezésük nem lehet kérdéses. A lelőhelyen előkerült három kincs és a szórványként felgyűjtött, keltezhető fémtárgyak a HaBl, a HaB2 és HaB3 periódus fémművességének jellegzetes típusai közé sorolhatók. Az alábbiakban néhány — a leletanyag egészére nézve reprezentatív keltező értékű — tárgy bemutatásával világítjuk meg a település időrendi helyzetét. A fémanyag kronológiai és tipológiai kapcsolatrendszere alapján három csoportra választható szét. 2 4 Az első csoportba a HaBl időszakba sorolt 22 Teleken/Teleac (RO) a Basarab-kultúra kerámiája önálló települési horizontot alkot és nem a Gáva-kultúra anyagával keveredve van jelen (C1UGUDEAN 2009. 69-70). 23 A Marostól északra fek\'ő alföldi vidéken mindeddig egyedül a Bakstól nem messze található Gorzsa-Cukormajor lelőhelyen került elő nagyobb mennyiségben — sajnos máig nem tisztázott kontextusban — a Basarab-kultúra kerámiaanyaga (SZABÓ 1988). 24 A magyarországi késő bronzkor végi és kora vaskor eleji (HB 1-2-3 periódus) bronzkincsek tipokronológiai felosztásának a lehetőségéről az elmúlt másfél évtizedben két. alapvetően különböző elképzelés született. Mozsolics Amália korábbi rendszerét Kemenczei Tibor továbbgondolva fenntartja a Ha B1-2-3 periódusok szét\>álasztásának lehetőségét. Az általa IVb fázisnak nevezett, a HaB2 és a Románd-Biikkszentlászló-periódusokkal megfeleltethető időszakot az új bronz-tárgytípusok feltűnése miatt leválaszthatónak véli a korábbi IVa-HaB 1 -Hajdúböszörmény-időszak fémművességétől. A IVb periódust elválaszthatónak látja a rá következő Va-HaB3 időszaktól is, mivel az ide sorolható kincsekben nem fordulnak elő azok a keleti kapcsolatú új lószerszám-alkatrészek és fegyverek, amelyek a rá következő HaB3-Va-Biharugra-periódus meghatározó tárgy típusai (KEMENCZEI 1996, 78-88; KEMENCZEI 1996b). Ezzel az elképzeléssel szemben áll Carola Metzner-Nebelsick kronológiai rendszere, amely a Kemenczei Tibor által vázolt rendszertől elsősorban azzal tér el, hogyő a keleti kapcsolatrendszerű tárgyhorizont feltűnését korábbra helyezi. Véleménye szerint a 9. században — nála ez a V. periódus — a bükkszentlászlói típusú kincsekkel egy időben kerülnek földbe a keleti tárgytípusokat is tartalmazó depók legkorábbi képviselői (METZNER-NEBELSICK 2002, 69). A Kemenczei Tibor által a HaB2 időszakba sorolt, a romándi depóval rokon tárgyakat tartalmazó fémleletek körét a legtöbb esetben nem tartja elválaszthatónak a HaBl időszak (nála IV. fázis) fémművességétől és így a HaB2 fázis létjogosultságát is kérdésesnek tartja (METZNER-NEBELSICK 2002. 56-57. 63. Abb. 12). Kritikáját Kemenczei Tibor időrendi elképzeléséről lásd METZNER-NEBELSICK 2002. 67. 69. 88-89j. Véleményünk szerint a magyarországi bronzkincsekre Kemenczei Tibor által javasolt — IVa-IVb-Va-Vb tagolású —felosztás jó! megalapozott, azonban annyiban meg kell változtatni, hogy Carola Metzner-Nebelsick ér\>eit elfogadva a keleti típusú tárgyakat hordozó depók megjelenését már a IVb (HaB2) periódusra, tehát a 9. századra ki kell terjesztenünk (1. táblázat). A bükkszentlászlói típusú kincsek, valamint a lószerszámot és keleti jellegű fegyvereket tartalmazó együttesek egyidejűségét egv 2010-ben Parád-Várhegyen általunk feltárt bronzkincs is bizonyítja, amelyben a bükkszentlászlói I-Il depókból ismert jellegzetes nyeregfibulákkal (Satteljibel). nyakperecekkel és kisméretű tokosbaltákkal egy ütt két átlyukasztott pengéjű bronz lándzsahegy is előkerült. A kincs tokosbaltáinak és a lándzsahegyeknek párhuzamait olyan lószerszámokat és új fegyvertípusokat tartalmazó együttesekből ismerjük, mint a priigyi és dunakömlödi. Hasonló bizonyítékot 97
