A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 11. (Szeged, 2005)

ISTVÁNOVITS Eszter – LŐRINCZY Gábor – PINTYE Gábor: A szegvár-oromdűlői császárkori telep

les körben elterjedt, hosszú időn át használt forma (VADAY 1989, 154-155, 143).

52 A szegvári telep kerámiaanyagával kapcsolatban meg kell jegyeznünk, hogy két olyan edény is előfordult, amelyeknek anyaga, technikai kivitele, szendvicses törése és formája egyaránt kelta jellegű, vagy legalábbis kelta tradíciókat őriz. Az egyik a 81/28. objektum gömbtestű edénye (3. kép 1), a másik a 84/ 15. objektum egy perem- és négy oldaltöredéke

53 (21. kép 5). A 81/28. objektum edényének formai párhuzamai a késő kelta edényművesség termékei között lelhetők fel. Hozzá talán legközelebb a szőregi 4. sír (BANNER 1929, Fig. 8), valamint a piskolti (Piceolt) 127. sír edénye áll.

54 A császárkori barbarikumban a ritka formák közé tartozik. Jó párhuzamát a tiszavalki település anyagában fedeztük fel, amelyet publikálói a 3-4. századra kelteztek többek között épp a miénkhez hasonló formájú edényének a Marosszentanna-Csernyahovkultúrával feltételezett kapcsolatai alapján (GARAMVADAY 1990, 199, Abb. 20, 5-6). A 84/2. objektumból származó perem (18. kép 4) párhuzamát a bánhalmai település anyagából ismerjük (VADAY-VÖRÖS 1977, 104, 1. kép 17), amely ennek megfelelően valószínűleg gömbtestű edény volt. A 83/4. objektumban volt egy síkozott perein is (10. kép 4). Korsó, bögre. Korsó töredékei származnak a 215. sír betöltéséből (26. kép 6). Ez az egyetlen darab, amelynek formája többé-kevésbé megállapítható. Meglehetősenjellegtelen, hasonlókat mind szarmata,

55 mind dák környezetből (IONITÂ-URSACHI 1988, 71) említhetünk a császárkorban. Korsóra utalnak e mellett a fültöredékek is: 82/szórvány, 83/1. ház, 121. sír betöltése (4. kép 1; 6. kép 4). A 88/2. objektumban egy pirosra festett korsó töredéke fordult elő (28. kép 2). Összesen tehát 5 db szarmata és 1 db római korsó került elő.

56 E szerint a kerámiának szokatlanul alacsony hányadát — kevesebb, mint 1%-át —jelenti. Barbár „amfora".

51 Mint a fentiekben — a római amforákkal kapcsolatban — megjegyeztük, az alföldi császárkori telepekre az amfora előfordulása nem jellemző.

58 A szegvári település leletei között egy szürke, korongolt amfora is előfordult: 86/4. objektum (19. kép 1-2). A darab anyaga és technikai kivitele alapján barbarikumi — alighanem helyi — gyártmány. Csaknem pontos (még méreteiben is!) amforát

59 Hódmezővásárhely-Aranyág lelőhelyről ismerünk. Ezt Párducz Mihály — nem túlságosan meggyőzően — az 1-3. századra keltezte (PÁRDUCZ 1939, 172, Abb. 1. 3,

60 174). Párducz Mihály egy további — téglaszínű — amforát említ a szegedi Városi Múzeumból, amelynek lelőhelye kérdéses (PÁRDUCZ 1939, 174). Téglaszínű az Orosháza-Gyopárosról származó, a szegvárinál és a hódmezővásárhelyinél vaskosabb és nagyobb amfora, amelyet indoklás nélkül a 3. századra kelteztek (HAVASSY 1998, 165, Kat. 129). Szürke, korongolt amforát említenek Hajdúvidről is (NEPPER-MÁTHÉ 1972, 47).

61 Amennyiben elfogadjuk, hogy ezek az edények római amforák alapján készültek, a szegvári darab prototípusai Olténiából kerültek elő (POPIL1AN 1976, Pl. 15. 2-5). Az egyik romulai darab a fülek alakja és elhelyezése, míg a Slaveniből származó példány, a nyakán látható gyűrű miatt érdemel megkülönböztetett figyelmet. Bár a szerző gyártási helyet nem említ, megjegyzi, hogy ez utóbbi edény valahonnan a dalmáciai partokról származik (POPILIAN 1976, Pl. 2, 4, 40-41). Bár a barbár készítésű amforák száma igen alacsony, nem tartjuk kizártnak, hogy hasonló edények gyakrabban voltak használatban, de töredékes 52 Olykor még az sem egyértelmű, hogy ezek korsók vagy gömbtestü edények töredékei-e? 53 Nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a hasonló forma esetünkben nem egyedülálló, bár a készítés technikája némileg eltér. A kihajló egyszerű perem aligha alkalmas arra, hogy annak akár eredetét, akár hovatartozását megállapítsuk. 54 A piskolti temetők anyagát legutóbb Almássy Katalin elemezte újra PhD disszertációjában s megállapította, hogy a forma a LT C időszakban jelenik meg és idővel mind gyakoribbá válik (Almássy K. : Szabolcs-Szatmár-Bereg megye késő vaskori leletanyaga. PhD disszertáció, Budapest 2001, 54). 55 Az ívesen kihajló peremű, körte formájú darabokat a 2-5. század folyamán mindvégig gyártották (VADAY 1989, 142). 56 Itt azonban figyelembe kell vennünk, hogy a kisebb peremtöredékek között még lehetnek korsóból származóak: vö. 52. j.! 57 A témával foglalkozó szakirodalom a „nagyméretű folyadéktároló edény" elnevezést használja az ilyen jellegű edényekre. 58 Vagy legalábbis eddig nem sikerült nagyobb számban kimutatni. 59 Az sem zárható ki, hogy egyazon műhelynek a termékei. 60 Ugyanez az amjóra téves irodalmi hivatkozással szerepel: HAVASSY 1998, 163, Kat. 117. 61 A publikációból nem dönthető el, hogy valóban amforáról van-e szó vagy a szakirodalomban gyakorta feltűnő amfora alakú megnevezéssel szereplő kétfülű korsóról.