A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 11. (Szeged, 2005)

VARGA Sándor: Középkori csontveretes övek a Kárpát-medencében

A kísérő leletek közül Csongrád-Ellésmonostor 244. sírjának bordázott lemezgyűrüje a 14. század utolsó évtizedeire, illetve a 15. század első harmadára datálható, ami összhangban áll a sírból származó kései típusú csontveretek keltezésével (HATHÁZI 2004, 114-115). Szintén a 14-15. századra keltezhető a Kiskunfélegyháza-Templomhalom 56. sírjából előkerült szívsoros szíjbefogó lemezű, téglalap alakú, középtengelyes bronzcsat is.

47 ÖSSZEFOGLALÁS A középkori templom körüli temetők leletanyagában előforduló csontveretes övek

48 lelőhelyeinek térképét megvizsgálva láthatjuk, hogy elterjedési területük jóval tágabb körzetet érint, mint a kun szállásterületek. Ennek, illetve a keleti analóg darabok hiányának eredményeként véleményem szerint a tárgytípust nem köthetjük a kun emlékanyaghoz. A leletek kunokkal való kapcsolatát az sem igazolja, hogy a középkori Magyar Királyság területén, a kijelölt szállásterületek mellett, mind a kunok, mind pedig a jászok számos helyen rendelkeztek birtokokkal (Miskolc környéke, Csanád és Békés megye területén 1282 után is, az egykori Pilis megyében). A többségében kislányok vagy fiatal leányok sírjából származó övtípus inkább az adott közösségen belüli társadalmi különbségeket tükrözi, amit az is megerősít, hogy ezek a sírok a templom belsejében vagy közvetlenül a szentély közelében találhatóak. Az egyes tárgy típusok formai és díszítésbei i különbségei alapján a síregyüttesek és szórványleletek leletkörülményeire támaszkodva megállapíthatjuk, hogy a csontveretes övek legkorábbi horizontját a pontkörös díszítésű csatok, veretek alkotják, amelyek már a 13. században megjelentek. Széleskörű elterjedésüket, de már más formával és díszítéssel, a 14. század második felére és a 15. századra datálhatjuk.

49 IRODALOM BAKAY 1989 Feltárul a múlt? Budapest 1989. BAXA FERUS 1991 Baxa P. - Férus V.: Katalóg expozicie Bratislava mestána Wocha 1242-1291 otvorenej pri prílezitosti 700. vyrocia udelenia mestskych privilégií Ondrejom III. Bratislava 1991. BÁLINT 1938 Bálint A.: A kaszaperi középkori templom és temető. — Das Gräberfeld und die Kirche von Kaszaper aus dem Mittelalter. Dolg 14 (1938)139-190. BÁLINT 1939 Bálint A.: A mezőkovácsházi középkori település emlékei. — Ausgrabungen in Mezőkovácsháza. Dolg 15 (1939) 146-164. BÁLINT 1941 Bálint A.: Csanád, Arad és Torontálk.e.e. vármegyék régészeti katasztere. Csanádvármegyei Könyvtár 37, Makó 1941. 47 A csúti temető XLVÍ. sírjában Mária királynő (1382-95) érméje keltezi a tárgytípust (GEREVICH 1943. 116 117. 23. kép). Hasonló csat. Zsigmond pénzével keltezve. Nagytállyáról (70. sír) is előkerült (KOVÁCS 1973. 125. II. t. 13). 48 K. Németh András 2005 nyarán megjelent cikkében a Paks-Gyapáról előkerült csontveretes öv közlése mellett megvizsgálta a tárgytípus magyarországi elterjedését, időrendjét is, valamint kísérletet tett az övek típusok szerinti elkülönítésére. A csontdíszes öveket három fő típusba különítette el (I: az általánosan „ csontosövnek " nevezett típus; II: az 1. típustól eltérő övek; III: az I. tipus véreiéiből álló, de fémből készült elemeket is tartalmazó övek), amelyen belül az I. típust további altípusokra osztotta (összesen 8 altípus). Tipológiai rendszerezésének, elnevezésének alapja kissé zavaros, miután nem az öveken található tárgyakat (bár altípusaiban elkülöníti a csatokat és a szíjvégeket), hanem az egy-egy sírból előkerült teljes övkészletet tipologizálta (véleményem szerint ez utóbbi inkább a viseleti rekonstrukcióknál fontos). Az övtípus lelőhelyeinek területi eloszlása alapfán felmerült vitás kérdések (miszerint a tárgyak a kun viselet emlékeinek tekinthetők) megválaszolásában K. Németh András ugyanarra a véleményre jutott, mint jelen sorok szerzője. Az övek keltezésénél nem kapunk egyértelmű választ a tárgytípus megjelenésre és elterjedésére, miután K. Németh András csak a korábban kialakult véleményeket ismerteti (ez alól kivétel a Mohács, Csele-patak 2. gödréből előkerült csat és övveret, amelynek korai keltezését nem tartja igazolhatónak). Cikkében röviden foglalkozik még a csontveretes övek eredetével, készítésének néhány technikai kérdésével, majd dolgozatát a lelőhelyek kataszterével zárja. A függelékben felsorolt csontveretes övek adattára, valamint a 7. képen közölt térkép számos pontatlanságot tartalmaz (pl.: Beckov nem Bolondóc vára, hanem Beckó vára. Dentán nincsen csontveretes öv. Nyársapátról nem négyzetes veret került elő, hanem szíjvég. NagyváradNagyvásártér lelőhelynek a pontos neve Nagyvárad-Piactér stb.) (K. NÉMETH 2005. 275-288). 49 Az anyaggyűjtés során nyújtott segítségért Horváth Ferencnek és Lőrinczy Gábornak (MFM) tartozom köszönettel. A rajzos táblákat Czabarka Zsuzsa (L, 4-5. kép) és Koncz Margit (2-3. kép) grafikusok (MFM) készítették. Munkájukat ezúton köszönöm. A tanulmány lektorálásáért Hatházi Gábornak (MNM) tartozom köszönettel.