A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 11. (Szeged, 2005)

VARGA Sándor: Középkori csontveretes övek a Kárpát-medencében

2,2-2,6 cm; sz.: 2,1-2,3 cm. A 24. számmal jelölt veret az ásatás során rögtönzött részletrajzon olyan veretet jelöl, amely nem létezik (ez lenne a hatodik négyzet alakú veret, a sírban azonban csak öt darab volt). A publikációban, a 24-es szám viszont a bal felkar mellett található kör alakú csontveretet jelöli. 25-27. A bal felkar mellett, annak belső felén, egy sorban került elő 3 db kör alakú csontveret. Átm.: 1,3 cm. A 25. számmal jelölt veret az ásatás során rögtönzött részletrajzon a gerinctől jobbra, illetve részben az alatt fekvő négyzet alakú veretet (valószínűnek tartom, hogy ez lehet a 24. számú veret, ld. fentebb), míg a publikációban kör alakú csontveretet jelöl a bal felkarcsont mellett. A 27-es számú kör alakú veret, az eredeti sírrajzon a bal felkarcsont mellett található, míg a publikáció rajzán nem szerepel a 27-es szám (a rajzon a 24. számot kapta meg a lelet?). 28-29. A szíjvég és a bal felkarcsonton fekvő négyzet alakú veret között, enyhe ívben 2 db kör alakú csontveret helyezkedik el. Átm.: 1,3 cm. A 29. számmal jelölt veret csak a publikációban közölt sírrajzon található meg. 30. Kör alakú veret, amely a bal felkarcsont mellett, a 25. számú veret felett feküdt. Átm.: 1,3 cm. 31. A pelvis alatt négyszögletes csont övdísz. H.: 2,6 cm; sz.: 2,5 cm. Az eredeti sírrajzon 31-es számmal a felkarcsont mellett található egyik kör alakú csontveretet jelölték. 32-35. A gyermeksír pártájához tartozó félgömbös ezüstveretek. Átm.: 1,3-1,8 cm. A 32-es számmal az ásatás során rögtönzött részletrajzon a jobb medencelapát alatt található négyzet alakú veretet jelölték (ez volt a leírásban a 31-es számú tárgy). 36. A bal alkarcsont belső felén elhelyezkedő kör alakú csontveret. Átm.: 1,3 cm. Az eredeti sírrajzon nincs feltüntetve ez a tárgy és 36-os szám sem szerepel. MFM ltsz.: 92.3.5-19. //. Csongrád-Ellésmonostor^ 244. sír (2. kép 1). T.: Ny-K; a koporsó h: 199 cm; sz.: 78 cm. Bolygatatlan kettős temetkezés az ENy-i torony belsejében. A sírgödör, valamint a fából készült ládaszerü koporsó foltja jól kirajzolódott. A felszedett famaradványok meghatározása alapján a koporsót tölgyfából készítették. A sírgödör DNy-i sarkának betöltéséből bronzból öntött harang töredéke került elő. A koporsó elszíneződésének két felső sarkában, illetve bal oldalán az egykori deszkalapok találkozásánál, heggyel befelé és lefelé álló koporsószegek, összesen 8 db. A koporsó bal felében férfi csontváza feküdt („A"). Vh.: 174 cm. Koponyája töredezett, kissé balra billen. Jobb karját könyökben behajlították, míg bal karját a medencére helyezték. Mell.: A bal medencelapáton, részben a bal alkar alatt kerek átmetszetű, ovális vascsat (2. kép 3). Átm.: 2,2-2,6 cm. Mellette részben bolygatott női csontváz volt („B"), csontozata rendkívül rossz megtartású. Vh.: 141 cm. Koponyájának csontjai összetörtek, felsőtestének bal oldalát rágcsáló bolygatta meg. Mindkét karja könyökben behajlítva, a mellcsont alatt nyugodott. Mell.: 1. Koponyáján bronzhuzalból készített, spiráldíszes párta maradványai. 2. Részben a jobb alkar alatt, a gerincoszloptól kissé jobbra csontból faragott övcsat (2. kép 2; IV/1. típus), amelynek ovális karikája balra néz. Szíjszorító lemeze trapéz alakú, végén háromszög alakú bevágás van. A hegyes csontpecek a csat testébe beütött fémtengelyen mozog. A bőrszíjra két nittszeggel erősítették. Felületét egymással párhuzamosan futó bevésett vonalak, valamint három kör alakú bemélyedés — amelyek közepén pont található — díszíti. H.: 5,7 cm; sz.: 2,5 cm; csatkarikájának sz.: 3,65 cm, v.: 0,7 cm. 3. A jobb medencelapát felett, valamint három négyzet alakú veret alatt, díszítésével felfelé fekvő szíjvég (2. kép 7; II/2. típus). Csontlemezének szíj felőli részén háromszög alakú bevágás és a rögzítésre szolgáló egy-egy apró fúrt lyuk (benne vasszegecs maradványa). Felső lapját, a csathoz hasonlóan, három kör alakú bemélyedés, valamint egymást keresztező, bekarcolt vonalak díszítik. Szélei rovátkoltak. Hátlapja töredezett. H.: 7,3 cm; sz.: 2,5 cm; v.: 0,8 cm. 4-6. A jobb medencelapáton, a szíjvégre helyezett 3 db négyszögletes övveret (3. kép 1-3). Kissé domborodó felületükből kereteit korong emelkedik ki, amelyek közepén fúrt lyuk van. Széleik befűrészeltek. A szíjra egy esetben négy, míg a másik két veret esetében kettő nittszeggel rögzítették. A legfelül található veret felületét négy, kör alakú bemélyedés díszíti. H.: 2,4 cm; sz.: 2,3 cm; v.: 0,6-0,7 cm. 7. Négyzet alakú csontveret (3. kép 4) a jobb könyök alatt, formáját és díszítését tekintve megegyezik az előbbi véretekével. H.: 2,4 cm; sz.: 2,3 cm; v.: 0,7 cm. 8-9. A bal alkar és a jobb kézcsontok alatt, valamint a részben bolygatott bordák között egy-egy négyzet alakú csontveret (3. kép 5-6) feküdt. H.: 2,4 cm; sz.: 2,3 cm; v.: 0,7 cm. 10-34. A nő derekának teljes hosszában, összesen 21 db kisebb és 4 db nagyobb méretű kör alakú övveret (3. kép 7-15).

9 A nagyobb véreteket, amelyek lyukvédőként funkcionáltak, két-két, míg a kisebbeket közepükön egyegy vasszegeccsel rögzítették a bőrövre. A lyukvédő veret átm.: 1,6 cm; v.: 0,3-0,4 cm. A kisebb veretek átm.: 1 cm; v.: 0,3-0,4 cm. 35. A nő derekának tájékán, a csigolyán, laposra kalapált, bronzhuzalból hajlított ruhakapocspár (2. kép 5-6). 36. A jobb kézfejen 4 db bronzgyűrű (2. kép 4). Átm.: 1,8 cm; sz.: 0,3 cm. 12. Dorog (BÁLINT 1938, 153). Valószínűleg Dorogról származik az a szíjvégtöredék, amely az Esztergomi Múzeum gyűjteményébe került. A leletről Balogh Albin értesítette Bálint Alajost, aki a ladánybenei szíjvég tökéletes másaként írta le. A szíjvégnek csak a középső, stilizált virágszárakkal 8 Köszönöm Pávai Évának a lelőhelyre vonatkozó adatokat, valamint a 244. sír feldolgozásának lehetőségét. 9 A kisebb méretű kör alakú veretböl a képre csak 4 db került fel, mivel a sírból előkerült 21 db ilyen típusú veret teljesen egyforma.