A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 11. (Szeged, 2005)

SOMOGYI Péter: Újabb gondolatok a bizánci érmék avarföldi elterjedéséről. Numizmatikai megjegyzések Bálint Csanád közép avar kor kezdetére vonatkozó vizsgálataihoz

tinus egyik solidusát nem Igarról, hanem OzoraTótipusztáról ismerjük, hogy Asparuch nem Kuvrat fivére, hanem fia volt, hogy az avar követség nem IV. Constantinus trónralépése alkalmával járt Konstantinápolyban és hogy a követjárás 678-ban és nem 689-ben történt.

107 Mint az Orsova lelőhelyről említett Maglic/bulkeszi solidus esetében, itt is klaszszikus felületességből eredő hibákkal van dolgunk, olyan elnézésekkel, melyek manapság sajnos nem mennek ritkaságszámba. II. Constans és IV. Constantinus avar kori sol idusaival kapcsolatban Bálint Csanád megjegyzi, hogy ezek között és a Mala Perescepino-ból, Kelegejából és Zacepilovkából ismert aranyérmék között II. Constans 654 és 659 között vert solidusai az utolsók.

108 Állítása azonban több okból sem állja meg a helyét. Mint Bálint Csanád egy másik helyen helyesen írja, a fenti három Dnyeper-vidéki temetkezés mindenkori záróérméi 642-646 évekből származó solidusok (BÁLINT 2004a, 37, 35-36. j.). Viszont ilyen típusú solidusok az avar kori bizánci éremanyagban nem fordulnak elő! Másrészt nem vitás, hogy II. Constans és IV. Constantinus avarföldi solidusai között természetesen IV Constantinus solidusai az utolsók, amelyeket azonban nem 654-659 között vertek, mint Bálint Csanád egy másik helyen tévesen állítja,

109 hanem 674-681 között. Itt a régészeti-numizmatikai tények enyhén szólva zavaros tálalásáról van szó, melynek értelme és célja minden helyreigazítás ellenére sem lett sokkal világosabb. IRODALOM ALMÁSSY 1997 Almássy, K. et al.: Das Gold von Nyíregyháza. In: Archäologische Sammlungen in Nyíregyháza 1. Hrsg.: Almássy, K. - Istvánovits, E. - Kurucz, K. Nyíregyháza 1997. BALOGH 2002 Balogh Cs.: Régészeti adatok BácsKiskun megye területének kora avar kori történetéhez. Előmunkálatok a Duna-Tisza köze avar kori betelepülésének kérdéseihez. — Archäologische Angaben zur frühawarenzeitlichen Geschichte des Komitates Bács-Kiskun. Vorarbeiten zu den Problemen der Besiedlung des Donau-TheißZwischenstromlandes in der Frühawarenzeit. MFMÉ - StudArch 8 (2002) 291-339. BÁLINT 1989 Bálint, Cs.: Die Archäologie der Steppe. Wien-Köln 1989. BÁLINT 1992 Bálint, Cs.: Kontakte zwischen Iran, Byzanz und der Steppe: Das Grab von Üc Tepe (Sowj. Azerbajdzan) und der beschlagverzierte Gürtel im 6. und 7. Jahrhundert. In: Awaren Forschungen I. Hrsg.: Daim, F. Wien 1992, 309-496. BÁLINT 1999 Bálint Cs.: A Káma-vidéki ezüstkincsekről. In: Magyarok térben és időben. Szerk.: Fülöp É. M. - Kisné Cseh J. Tudományos Füzetek 11, Tata 1999, 67-71. BÁLINT 2004 Bálint Cs.: A nagyszentmiklósi kincs. Régészeti tanulmányok. Varia ArchHung 16a, Budapest 2004. BÁLINT 2004a Bálint Cs.: A középavar kor kezdete és Kuber bevándorlása. - Der Beginn der Mittelawarenzeit und die Einwanderung Kubers. ArchErt 129 (2004) 35-65. BELJAEV-MOLODCIKOVA 1978 Beljaev, O. S. - Molodcikova, I. O.: Pochovannja kocivnikiv na r. Orel'. Archeologija 28 (1978) 84-92. BESEVLIEV 1981 Besevliev, V: Dieprotobulgarische Periode der bulgarischen Geschichte. Amsterdam 1981. BIJOVSKY 2002 Bijovsky, G.: A Hoard of Byzantine Solidi from Bet She'an in the Umayyad Period. Revue Numismatique 158 (2002) 161-277. BÍRÓNÉ SEY 1976 Bíróné Sey K.: A szikáncsi V. századi solidus lelet. — The fifth century solidus findofSzikáncs. NumKözl 74-75 (1976) 7-19. BONA 1970 Bóna L: Avar lovassír háncsáról— Grave of an Avar Horseman at háncsa. ArchErt 97 (1970) 246-263. BONA 1993 Bóna, I.: „Barbarische" Nachahmungen von byzantinischen Goldmünzen im Awarenreich. Rivista Italiana di Numismatica 95 (1993) 529-538. BONA 2002 Bona L: Somogyi, P.: Byzantinische Fundmünzen der Awarenzeit. Monographien zur Frühgeschichte und Mittelalterarchäologie (Hrsg. F. Daim), Bd 5. Universitätsverlag Wagner, Innsbruck 1997. 181 oldal 182 szövegközti képpel és 9 elterjedési térképpel. MFM É - StudArch 8 (2002) 477-479. BONA 2003 Bóna, L: P. Somogyi: Byzantinische Fundmünzen der Awarenzeit. ArchHung 54 (2003) 294-296. BUTNARIU 1985 Butnariu, V. M.: Râspîndirea monedelor bizantine din secolele VI—VII in 107 „Míg az igari sír esetében IV. Konstantinos pénze..." (BÁLINT 2004a. 39); „...Asparuchra, Kuvratnak a Balkánon hont foglaló testvérére ... A 678-ban IV. Konstantinosz trónbeiktatásán gratuláló avarok..." (BÁLINT2004a. 45) az avar kagán, aki pl. 689-ben követséget küldött a császárhoz... " (BÁLINT 2004a, 52). 108 „ Az avaroknál a 626-670 közötti időszakból származó solidusok sorában éppúgy II. Konstans 654-659 között kibocsátott veretei az utolsók, mint Mala Perescepino, Kelegeja és Zacepilovka pénzmellékleteinek esetében. " (BÁLINT 2004a, 48). 109 „A bizánci pénzforgalom világszerte bekövetkezett szinte teljes megszűnése előtt az avar sírokban talált utolsó pénzek kora éppen Kuber beköltözésének idejére esik (IV. Konstantinos 654-659 között vert solidusai). " (BÁLINT2004a, 48).