A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 11. (Szeged, 2005)

HEINRICH-TAMÁSKA Orsolya: További adatok a fogazással díszített leletek készítési módjához: a konstrukció

garnitúrákat soroltuk, a 6. és 7. század fordulójára tehető. A 2. formacsoport későbbi, elsősorban Zamárdiból ismert garnitúrái a 7. század első harmadára keltezhetők. Ezzel egyidejüek a női övcsüngők öntött változatai. A 2. formacsoporttal párhuzamosak az avar kori spáthaövek is: legkorábbra a Jankovich-gyüjtemény garnitúrája tehető, ezt követi a szekszárdi weihmörtingi típusú, majd a háromrészes kölkedi garnitúra. Szintén ezzel egyidejüek a farkasvölgyi, valamint a kunmadarasi kardöv-, illetve kardveretek. A 2. formacsoport további változatát bizánci préselt garnitúrák képezik, fogazással díszített övcsattal, mint pl. Keszthelyen. Az ezt követő 3. és 4. formacsoportot Martin 620/30-tól 650760-ig keltezi (MARTIN 1989, 74). Ezen belül a káptalantóti tüszős öv keltezhető a legkésőbbre, melyet az 5. formacsoportba tartozó igari III. sír garnitúrája követ. Ez utóbbi horizont 670/80-ig terjed (MARTIN 1989, 74). A női övcsüngők préselt változatai a 3. és 4. formacsoport mellett is használatban maradtak. A fogazással díszített leletek konstrukciós jegyeik és a használati tárgyak típusai alapján egyedi képet mutatnak. A már tárgyalt készítési sajátosságokkal együtt (HEINRICH-TAMÁSKA 2002) ezen a téren is kimutatható volt e leletcsoport különlegessége az egyidejű avar anyagban. A már hangsúlyozott germán és bizánci befolyás szerepe további adatokkal volt bővíthető, ami több esetben e kétféle hatás helyi öszszefonódását mutatta. Az itt bemutatott technológiai sajátosságok mellett a leletek elemzése szempontjából természetesen magának a fogazásnak és a vele kombinált stilisztikai alapnak, mint az avar kori állatornamentikának, szalagfonatnak, illetve különböző geometrikus motívumoknak van döntő jelentősége. Az eddigi kutatások eddig elsősorban ezen a területen mutattak fel eredményeket, még ha átfogó kiértékelésre az utóbbi évtizedben előkerült, nagyrészt publikálatlan leletmennyiség következtében nem volt lehetőség (NAGY 1998a; NAGY 1999). A fogazásos leletek technológiai analízise alapot kíván nyújtani a további ez irányú

22 valamint a kora avar kori ötvöstechnikai ismeretekkel foglalkozó kutatásokhoz. IRODALOM BAKAY 1973 Bakay K.: Az avarkor időrendjéről. Újabb avarkori temetők a Balaton környékén. — Zur Chronologie der Awarenzeit. Neue awarenzeitliche Gräberfelder in der Umgebung des Plattensees. SMK 1 (1973) 11-62. BÁLINT 1993 Bálint, Cs.: Probleme der archäologischen Forschung zur awarischen Landnahme. In: Ausgewählte Probleme europäischer Landnahmen des Früh- und Hochmittelalters. Bd. 1. Hrsg.: von Müller-Wille, M. - Schneider, R. Sigmaringen 1993, 195-273. BÁLINT 1995 Bálint Cs.: Kelet, a korai avarok és Bizánc kapcsolatai. Szeged 1995. BÁLINT 2000 Bálint Cs.: Bizánc és a 6-7. századi kisszíjas övek. — Bvzantine and the small strapped belts from the VI-VII. centuries. SMK 14 (2000) 41-92. BÁRDOS 1978 Bárdos E.: Avar temető Kaposvár határában. — Rescue excavation on the findspot Nr. 33 of Kaposvár. SMK 3 (1978) 13-65. ' BÁRDOS 1995 Bárdos, E.: La necropoli di Zamárdi. In: Gli Avari. Red.: Menis, E. G. Friul 1995, 151-163. BÁRDOS 1996 Bárdos E.: Az avarkori öntött bronz korongok viseleti szokásához a zamárdi avar temető alapján I. — Data in the wearing customs of the cast bronze disks of the avar age on the basis of the findings of the avar graveyard at Zamárdi I. SMK 12 (1996) 47-106. BÁRDOS 1998 Bárdos E.: A Kárpát-medence legnagyobb avarkori temetője. Válogatás a zamárdi temető restaurált leleteiből. Kiállításvezető. Kaposvár 1998. BÁRDOS 2000 Bárdos, E.: La necropoli avara di Zamárdi. In: L'oro degli avari. A cura di: Arslan, E. A. - Buora, M. Milano 2000, 76- 141. BARKÓCZI 1968 Barkóczi, L.:zí 6

xh Century Cemetery from Keszthely-Fenékpuszta. Acta ArchHung 20 (1968) 275-311. BEN DE 2000 Bende L.: Tausírozott diszü övgarnitúra a pitvarost avar temetöböl. — Tauschierte Gürtelgarnitur im awarischen Gräberfeld von Pitvaros. MFMÉ - StudArch 6 (2000) 199-217. BONA 1982 Bóna L: A XIX. század nagy avar leletei. — Die großen Awarenfunden des 19. Jahrhunderts. SzMMÉ 6 (1982) 81-144. CSALLÁNY 1933 Csallány D.: A kunszentmártoni avarkori ötvössír. — Goldschmiedegrab aus der Awarenzeit von Kunszentmárton. Kunszentmárton 1933. CSALLÁNY 1954 Csallány D.: A bizánci fémművesség emlékei. AnlTan I (1954) 101-128. 22 Mint már a legutóbbi tanulmányban jeleztük (HEINRICH-TAMÁSKA 2002. 86. j.), a következőkben ilyen irányú értékelést is tervezünk. A cikk német változata az ornamentikái elemzéssel együtt a BRGK-ban 2007-ben fog megjelenni.