A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 11. (Szeged, 2005)

LŐRINCZY Gábor – STRAUB Péter: Újabb adatok az avar kori szűrőkanalak értékeléséhez III

lemény, miszerint az ékszer a Kuber-féle bevándorlás hatására terjedt el az avarok körében. Ami a tárgytípus formai eredetét illeti, a felmerült bizánci (GARAM 1989. 144-145) vagy közép-ázsiai lehetőségek (KÜRTI-WICKER 1991, 21) közül ma már sokkal biztosabbak lehetünk az előbbiben.'

4 Ruhakapcsok ugyanis ismertek az avarokon kívül más, Bizánccal vagy egyéb romanizált népességgel kapcsolatba került 6-7. századi területekről is (MOL1NERO PEREZ 1971, Taf. IV. 1-2), a legjobb bizánci előképek pedig nemrégiben kerültek közlésre (BALDINI Ll POLLI S 1999, 117; SCHULZE-DÖR REAM M 2002).

35 A Krím déli részében, a mangupi erődből előkerült, részben 6. századi teckliburuni kincslelet (GERZEN 1999) bizánci ékszerei közt pedig a Kárpát-medencei avar anyagban jól ismert boglárok, ingnyakdíszek és mellkeresztek kifejezetten remek párhuzamait találni. ÖSSZEFOGLALÁS A nagyrészt új szürőkanalas síregyüttesek alapján elvégzett vizsgálat megerősíti a tárgytípus egyes csoportjainak elterjedéséről tett megfigyeléseket. A szűrőkanalak funkciójának meghatározásához egyik lényeges szempont, hogy igen sokszor fiatal leány vagy gyermek mellékleteként kerülnek elő, másrészt velük együtt nagyszámban találni üreges, felső végükön gyakran függesztőkarikás kupakú tubusokat, illetve hosszú nyelű ezüst- vagy bronzspatulákat. Mivel a szürőkanalas síregyüttesek tartalmaznak egyéb piperetárgyat is (pl. pyxiseket, fadobozkák csontborításait), ezért legvalószínűbb, hogy az avar területeken előkerült szűrőkanalak inkább valamiféle púder rostálására, szitálására szolgálhattak. Bizánci hatásként kell számolnunk az avarok körében a szűrőkanalak feltűnésével, majd elterjedésével a 7. század első felében. A szürőkanalas piperekészlet használatának végén, illetve eltűnésüket követően átlyuggatott, kerek csüngők tűnnek fel különböző típusú miniatűr eszközök társaságában gyermek és női sírokban egyaránt. Ezek alapján az átlyukasztott kerek amulettek is valamiféle eszközt — piperekanalat —jelképezhettek. A szűrőkanalas sírokkal két olyan ékszertípus (pártaveretek és préselt boglárok) is szerepel, amelyekről nemrégiben születtek ugyan összefoglalások, de az újabb leletek kapcsán azonban mégis érdemes volt röviden tárgyalni őket. Garam Évának a pártaveretekre vonatkozó beosztása az újabb leletek alapján tovább finomítható. Határozottan különbség figyelhető meg a verettípusok elterjedési területe között is, valamint az embertani adatok vizsgálata megmutatta, hogy veretes homlokdísszel a gyermekek mellett főként fiatalabb korban elhunyt nőket temettek el. A teljesebbnek mondható, 20 darabnál több verettél díszített homlokpánttal eltemetettek döntő többsége juvenilis korú nő volt. A biztosan kora avar korra keltezhető boglárok csoportját bővítettük a szegvári 134. sír példányával. A kora avar kori példányok és a tárgytípusnak a kelet-európai steppén való hiánya miatt is bizonyos, hogy az ékszer nem a Kuber-féle bevándorlás hatására terjedt el a Kárpát-medencében, hanem minden bizonnyal bizánci eredetű tárgytípus lehet. 34 A boglárokhoz hasonlóan az avar kori fémveretekkel díszített párták esetében is felmerült legutóbb a bizánci előkép meglétének lehetősége (GARAM2005, 172). 35 Hason/ó a kun (HATHÁZI 2004. 136 142) és a jász (SELMECZI 1992. 88) emlékanyagban feltűnő boglárok eredete is.