A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 11. (Szeged, 2005)

LŐRINCZY Gábor – STRAUB Péter: Újabb adatok az avar kori szűrőkanalak értékeléséhez III

nik meggyőző magyarázatnak.

9 Főleg ha számításba vesszük, hogy az elmúlt évek során közzétett gepida vagy avar kori gepida, germán leletanyagban (KISS 1996; KISS 2001; BÓNA-NAGY 2002; CSEH et al. 2005) nem, vagy csak elvétve fordult elő szűrőkanál. Az 5-7. századi szűrőkanalak kelet-európai előfordulását egyszerre összegyűjtő munkákat (BÁLINT 1993, 272-273; KNAUT 1993. 103) kiegészítve néhány további lelőhellyel,

10 nem akad olyan típus, amelynek megfelelőjét ne találnánk meg a Kárpát-medencében. Ennek megfelelően minden bizonnyal az sem lehet véletlen, hogy az avar kori szűrőkanalakkal párosuló ecsetek formailag a Kaukázus-vidéki hengeres példányokkal mutatnak szembetűnő hasonlóságot, nem pedig a Meroving temetkezések kónikus darabjaival." Az észak-kaukázusi lelőhelyek nagy számának és a terület kulturális kapcsolatának ismeretében is valószínűnek látszik — és sok más tárgy esetében is megfigyelhető —, hogy a közvetett bizánci hatás eredményeképp kell számolnunk a szűrőkanalak feltűnésével majd elterjedésével az avarok körében.

12 Hasonlóan számos egyéb női ékszerhez (lemezcsüngős nyakékek és karperecek, csillagdíszes fülbevalók, kürtös végű karperecek, egyes gyűrűtípusok, maszkos kengyelfibulák stb.), a Bizánci Birodalom peremvidékén élő különböző barbár népek körében a szűrőkanalak rövid idő alatt népszerűek lettek. A SZŰRŐKANALAK HASZNÁLATÁNAK ÉS FÖLDBEKERÜLÉSÉNEK IDEJE A szürőkanalas síregyüttesek közt csupán kevés olyannal rendelkezünk, amelyeket publikálásuk kapcsán közelebbről is datáltak volna akár kísérőleleteik, akár temetőn belüli topográfiai helyzetük alapján. Mindössze a szentendrei sírból került elő érem, a 607-610 közt vert Focas-solidus verdefényessége miatt nem sokkal kibocsátása után sírba is kerülhetett (BÓNA 1983, 104). Jelen ismereteink szerint elsőgenerációs, 6. századra keltezhető síregyüttesből szürőkanalas piperekészletet nem ismerünk. Anynyi bizonyos, hogy a szeriációs táblázat első felébe került szűrőkanalas sírokat számos, jól kidolgozott kronológiával rendelkező kísérőlelet

13 a 7. század első felére keltezi (1. táblázat). Ezek szerint a Kárpát-medencei avarság a megtelepedés után ismerkedhetett meg csak a toilettkészlet használatával.

14 Időrendileg a szürőkanalas sírok korábbi és későbbi fázisának határát a gyulai jelöli ki, amely a 7. század harmadik harmadára keltezhető (LŐRINCZY 1998, 349), s az azt követő szeged-kundombi 308. sír, amely dinnyemag alakú gyöngye alapján sem keltezhető már a 7. század első felére (GARAM 1995, 274; PÁSZTOR 2003, 347-348). Miután több sír esetében is előfordul két különböző filterkanál egy leletegyüttesben (Gyula-Dobos I. u., Kiszombor-0 6. sír, Zillingtal-D 41. sír), a szűrőkanalak négy típusának különböző variánsai kronológiailag nyilvánvalóan fedik egymást, ami a szeriáció alapján annyiban finomítható, hogy az A típus változatai a kora avar kor középső szakaszának emlékei. A C típus hosszú időn keresztül használatban volt, ezzel függhet össze széles földrajzi elterjedése is.

15 9 A dunántúli avar kori—jórészt germán leletanyagú — temetőkben (Keszthely-Fenékpuszta, Zamárdi, Kölked, Budakalász) egyáltalán nem mondható gyakorinak a tárgytípus, sőt többségét olyan tiszántúli temetőkből ismerjük, ahol germán hatással aligha számolhatunk. 10 Natasino 17. kurgán (BARANOV1990, Ris. 39. 6), Tepsen (BARANOV1990, Ris. 44. 4), Novinki II (BAGAUTDINOV BOGACEV ZUBOl' 1998. Ris. 18. 18), Tymy-Auz (KAZANSKI -MASTYKOVA 1999. Fig. 19. 6-7), Zaragij 118. sir (ATABIEV2000, 165). 11 Bendegúz Tobias: Awarenzeit/iche Tascheninhalte und Gürtelhänge im Karpatenbecken (Manuskript). Wien 2003, 42-43. 12 Hasonlóképp avar környezetben feltűnő késő antik eredetű tárgytípusnak tűnnek a nemrég feldolgozott bronz- és vaskulcsokon, valamint a vastag bronzláncokon (GARAM 2002) kívül például egyes, mediterrán lámpafüggesztő bronztagokra visszavezethető fém tarsolyzárók is (LAKATOS 2001). 13 Lel. vonal-, hurok- és hullámfolyatott rátétes. lapított üveggyöngy (PÁSZTOR 1995. 75), gúlacsiingős fülbevaló (ORMÁNDY 1995. 8. kép), korai tölcséres szájú fazék (VIDA 1999. 119), lemezcsüngös nyakék (GARAM 2001. 46). korai gyöngysorkeretes, koncentrikus díszű mellboglár (BALOGH 2000. 226)! 14 Mivel a Keszthely-kultúra leletanyagában feltűnő a tárgytípus hiánya, ezért a bizánci életvitel másolására utaló tárgyegyüttes használatát nem a helyi, bizánci kapcsolatokkal rendelkező népességtől ismerhette meg az avarság. 15 Garam Éva azon megállapítását, miszerint az ezüst piperekészletek (kés és kanál kombinációja) a 7. század közepével e/tűnnek (GARAM 1992. 156). a szeriáció nem támasztja alá; használatuk a közép avar kor elejéig kimutatható.