A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 10. (Szeged, 2004)

SÁNTA Gábor: A halomsíros kultúra leletei Zákányszék határában

(lencsedísz és vonaldísz kombinációja, peremről csüngő bordadísszel ellátott tárolóedény stb. (6. kép 2; 7. kép 7; 8. kép 2, 5) késő vatyai kapcsolatokkal rendelkezik (BÓNA-NOVÁKI 1982, 6. t. 4, 9. t. 13, il. t. l, 5-6, 17, 17. t. 4-5). A telep koraisága miatt megengedhető a feltételezés, hogy nem zajlott még le jelentősebb összeolvadás a helyi lakosság és az újonnan beköltöző népesség között. A Vatya-kultúrával kapcsolatba hozható edénytöredékeket emiatt feltételesen a halomsíros közösséggel együtt élő őslakos csoport emlékanyagának tartom. A telep Kárpát-medencei eredetűnek is tartható formái vagy megvannak a halomsíros kultúra nyugati területein, vagy a magyarádi kultúrából is származtathatók. A lelőhely telepének közeli rokona a veseléi, elsősorban R BC korú település. A kannelúrázás hiánya lelőhelyünkön ugyanakkor korábbi periódusra utal.

43 Az Ördög-tanyai leleteket a legkorábbi halomsíros periódusba (R BB1/BB2) teszem, a nagyon korainak tűnő bögre (2. kép 2) miatt. A K/32, lelőhelyen előkerült töredék (10. kép 6) BB2 korú telepet enged sejtetni, mert az egyenes és szaggatott vonal kombinációja korai jelenség (Franzhausen II: NEUGEBAUER 1991, Abb. 82. 5; Tápé 25. sír: TROGMAYER 1975, Taf. 3. I, koszideri bronzokkal; Kiskundorozsma 5. sír: FOLTINY 1957, 12. t. 2; Üröm: V. HOLPORT 1980, 6. kép 1; Igrici: KALICZ 1958 3. t. 10; KOVÁCS 1965, 14. ábra 7). A K/38, lelőhely keltezése bizonytalan, de inkább korai, a csücsökdíszítés profilálatlansága miatt. A K/7, lelőhelyen talált, háromszög keresztmetszetű borda a korai periódus (BB2) sajátja, és ezt a kis telepnyomot oda keltezi. A Ny/69, lelőhelyet szintén a korai halomsíros időszakra datálom, a temető két fémlelete miatt (bár hosszú időn át élő típusokról van szó, mégis: az ötbordás karperec talán valamivel korábbi típus, mint a hárombordás (ILON 1999, 251-252; TROGMAYER 1975, Taf. 7. 6). A közelében fekvő két telep (Ny/70, 72) keltezése kis információértékű anyaguk miatt nem lehetséges. A temetővel való kapcsolatuk valószínűsíthető, de tételesen nem bizonyítható.

44 Zákányszék határában a korai halomsíros kultúra anyagát hordozó közösségek nem egyszerre laktak, de telepeik és egy temetőjük egységesen a halomsíros időszak korai szakaszára (késő bronzkor la), esetlegesen már a középső és késő bronzkor határára (Ördög-tanya, Ny/69, lh.) keltezhető. A megelőző időszakhoz képest sokkal sűrűbb településhálózat egyfajta mobil, feltehetően nagyállattartó életmóddal, vagy egy széttagoltabb, kevésbé központosított társadalmi struktúrával, esetleg a korábbinál kevésbé intenzív, irtásos földműveléssel állhat összefüggésben.

45 FÜGGELÉK Csongrád megye és közvetlen környékének halomsíros lelőhelyei (1. kép 2) (Közzé tett halomsíros temetők, sírok, fémleletek (•); közölt halomsíros telepek, telepen előkerült szórványok, edénydepó (•); közöletlen, főleg terepbejáráson előkerült telepek, temetők (#)) 1. Ásotthalom-Bilisics, Bilisicsi-tó (TÖMÖRKÉNY 1902, 372-376) • 2. Battonya-Vadaszán-tanya, Balogh-tanya, Basarága, Lapos-éri csatorna (SZ. KÁLLAY 1983) • 3. Bogárzó-B (FOLTINY 1957, 1-8) • 4. Csólyospálos-Fclsöpálos (WICKER 1995) • 5. Domaszék-Farkas-tanya (RégFüz I. No. 32 (1979) 9; Egry L: Domaszék régészeti topográfiája és településtörténete. Egyetemi szakdolgozat. Szeged 1986, 17-18) • 6. Felsőpusztaszer (FOLTINY 1945, 43-51) • 7. Hódmezővásárhely-Állami Gazdaság (V. SZABÓ 1999, 66) T 8. Hódmezővásárhely-Gorzsa-Kettőshalom (BANNER 1945) T 9. Hódmezővásárhely-Kishomok (BANNER 1945) • 10. Hódmezővásárhely-Szakáihát (BANNER 1937) • 11. Királyhegyes (HORVÁTH 1985) • 12. Kiskundorozsma-E (FOLTINY 1957, 1-30) • 13. Kömpöc-Gerzsán (TROGMAYER 1969) • határolható, bőségesebb leletanyagot adó részéből kellett volna előkerülnie. A középső bronzkori edénytöredékek, mint már említettem, a halomsíros anyag közé keveredve, kis mennyiségben fordultak elő. 43 A veseléi telepet J. Bartík a Maisbirbaum-Zohor, Strachotín-Hostérádky fázisokra (BCperióus) keltezte (BARTÍK 1996, 250-251). 44 A Ny/70, lh. középső bronzkori edénytöredékeiről nem dönthető el, milyen viszonyban állnak a halomsíros anyaggal. 45 A cikket V. Szabó Gábor (ELTE Régészettudományi Intézet) lektorálta, a rajzok Boldog Zoltán munkái. Segítségüket, munkájukat köszönöm.