A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 10. (Szeged, 2004)

SÁNTA Gábor: A halomsíros kultúra leletei Zákányszék határában

zúzalékkal soványított. Rossz-közepes kidolgozású, égetése közepes. Pá.: 16 cm, fá.: 14 cm, v.: 5 mm. 39. Szürke színű, barna foltos, homokkal soványított, jól kidolgozott, jól égetett urna(?) peremtöredéke (4. kép 4). A perem közepesen kihajló, lekerekített, ujjbenyomkodásokkal tagolt. Pá.: 24 cm, v.: 6 mm. 3. Zákány szék-Zákány-dülő (Ny/69, lh.) 2003 áprilisában a Zákány-iskolától Ny-ra 1100, a rúzsai műúttól északra 200 m-re, egy lapos, vizenyős részből kiemelkedő 60^80 m-es dombon ötbordás karperecet és szív alakú csüngőt találtunk a felszínen. A megbolygatott temető területén szórványosan késő bronzkori cserepek, törött és égett embercsontok kerültek elő.

12 1. Ötbordás, nyitott, pecsétlős végű, vastag, öntött karperec (10. kép 16). Átm.: 50*55 mm. Legnagyobb sz.: 18 mm, a pecsétlős végződés sz.: 9 mm. 2. Öntött, egyszerű középtagos, függesztő részén lemezzé kalapált és bepödrött, szív alakú csüngő (10. kép 15). Átm.: 36x32 mm. 4. Zákányszék-K/7. lelőhely A lelőhelyen 1998-ban kb. 30 méter sugarú körben gyűjtöttek leleteket.

13 A háromszög keresztmetszetű bordával díszített oldaltöredék, illetve a csüngő háromszögeket alkotó vonalkötegekkel díszített válltöredék

14 alapján a lelőhely a halomsíros kultúra időszakára keltezhető. 5. Zákányszék-KJ32. lelőhely Kb. 150 m átmérőjű területen gyűjtöttek edénytöredékeket.

15 Ezen a helyszínen csücskös fazékperem, belül megvastagodó peremű táltöredékek, schlickwurfos felületkezelésü oldaltöredékek, illetve egy bekarcolt vonalköteggel díszített, csüngő bütykös urnatöredék (10. kép 6) került elő. 6. Zákányszék-K/38, lelőhely A térképen is jelzett, ÉNy-DK-i tengelyű kisebb kiemelkedésen a lelőhely 50x30 m-es kiterjedésű.

16 A kevés bronzkori edénytöredék között egy durva kivitelű, csücskös peremű, belül nem megvastagodó tálperem is van.

17 7. Zákányszék-Ny/70. lelőhely A 69. lelőhelytől É-ÉNy-ra 200 méterre, egy 103 m tszf. kiemelkedésen, vizenyős rész partján egy 80x50 m-es kiterjedésű telepnyom került elő. A dombon tanya áll, emiatt a lelőhely pontos kiterjedését nem tudtuk meghatározni. Bronzkori kerámiaanyagot sűrűbben csak a telep keleti és középső részében találtunk, amely a középső és a késői bronzkorba, esetleg a kettő határára keltezhető. A halomsíros anyagban csonka kúpos nyakú, éles vállvonalú korsódarab (10. kép 7), schlickwurfos oldaltöredékek (10. kép 14), csüngő bütyökkel díszített urna (10. kép 8) hastöredéke, ujjbenyomkodásos bordadísz (10. kép 9) került elő. Kidolgozásuk, égetésük rossz-közepes. A középső bronzkori anyagban rákospalotai típusú korsó (10. kép 10) díszített, kettős kúpos hastöredéke, finoman árkolt oldaltöredék (10. kép 13), megvastagodó és vízszintesen levágott, fényezett tárolóedény pereme (10. kép 12) található. Kidolgozásuk igen jó, anyaguk finom szemcsés, szitált őrölt kerámiával soványított, finoman felfényezett. A középső bronzkori és a halomsíros anyag jól elkülönül egymástól, még díszítetlen oldaltöredékeik is szétválaszthatok. A két korszak anyaga nagyjából azonos mennyiségben került elő, és területileg nem különült el egymástól. 8. Zákányszék-Ny/72. lelőhely A lelőhely egy 103,5 tszf. m-es kiemelkedésen fekszik, ÉNy-DK-i irányban 200*120 m kiterjedésű, zömében szarmata anyagot szolgáltatott. Az itt álló 11 A különféle leltári számok ellenére ezek a töredékek egyetlen edény részei. 12 A szomszédos tanya gazdájának elmondása szerint ezen a dombon évtizedekkel ezelőtt vályogvetés folyt. A szántásban ma is látszanak a gödör nyomai. A birituális bronzkori sírokat ekkor bolygathatták meg. 2003 őszén a jelzett területen T-peremű tál töredéke, bronzlemez töredéke, illetve egy hatszög alapú hasáb alakú szarmata üveggyöngy került elő, tehát császárkori sírokkal is számolni kell. 13 Guba Sz.: Zákányszék régészeti topográfiája. Szakdolgozat. SzTE, Szeged 1999. 14 Guba Sz.: Zákányszék... 5. t. 1, 4. 15 Guba Sz.: Zákányszék... 30-31. 16 Guba Sz.: Zákányszék... 34-35. 17 Guba Sz.: Zákányszék... 7. t. 1.